XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. június 12., vasárnap

Június 12.



2 Sám 12,7-10.13; Gal 2,16.19-20; Lk 7,36-8,2
Abban az időben egy farizeus meghívta Jézust, hogy étkezzék nála. Betért hát a farizeus házába, és ott asztalhoz ült. Élt a városban egy bűnös nő. Amikor megtudta, hogy Jézus a farizeus házában van vendégségben, alabástrom edényben illatos olajat hozott. Megállt hátul Jézus lábánál. Sírt, könnyeivel öntözte Jézus lábát, majd hajával megtörölte, és csókolgatta. Végül pedig megkente illatos olajjal. Ennek láttára a vendéglátó farizeus így szólt magában: „Ha ez próféta volna, tudná, hogy ki és miféle, aki érinti őt: hogy ez egy bűnös nő.” Jézus akkor hozzá fordult: „Simon, mondanék neked valamit.” Az így válaszolt: „Mester, beszélj!” „Egy hitelezőnek két adósa volt. Az egyik ötszáz dénárral tartozott neki, a másik ötvennel. Nem volt miből fizetniük, hát elengedte mindkettőnek. Melyikük szereti most jobban?” „Úgy gondolom az, akinek többet engedett el” – felelte Simon. „Helyesen ítéltél” – válaszolta. Majd az asszony felé fordulva így szólt Simonhoz: „Látod ezt az asszonyt? Betértem házadba, s te nem adtál vizet a lábamra. Ez viszont könnyeivel öntözte a lábamat, és hajával törölte meg. Csókot sem adtál nekem, ez meg szüntelenül csókolgatja lábamat, amióta csak bejött. Aztán te nem kented meg fejemet olajjal. Ez meg kenetet öntött a lábamra. Azt mondom hát neked, sok bűne bocsánatot nyer, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, az kevésbé szeret.” Aztán így szólt az asszonyhoz: „Bocsánatot nyertek bűneid. Menj békével!”

A mai evangéliumban a bűnös asszony történetét hallhatjuk, aki Jézushoz jött, elárasztotta Őt könnyeivel, csókjaival. Jézus megbocsátotta az asszony bűneit, mert őszinte szeretettel és bűnbánattal fordult Jézushoz. A bűnös asszony tudta, micsoda ajándék az, hogy Jézus nem utasította őt el, hanem elfogadta bűnbánatát. Simon, a házigazda viszont nem tud örülni, mert gőgjében nem veszi észre, hogy Isten hozzá is irgalmas, sőt, természetesnek veszi, hogy Jézus ellátogatott hozzá. Pedig Jézus azzal, hogy betért az ő házába, az ő bűneit is megbocsátotta, őt pedig a közösségébe fogadta.
Melyik személlyel tudjuk könnyebben azonosítani magunkat? Mit mond nekünk ez a történet a Jézussal való kapcsolatunkról? Jézus nem akarja az egyik embert a másik ellen kijátszani. Mindkettőt becsüli, szereti. Mindenkivel olyan módon bánik, amire szüksége van. Simonnak elmagyarázza, hogy ítélkezése az asszonyról miért nem helyes.
Minap nagymamám újságolta: „Megtérítettem egy embert! Egy régi barátnőm azt mondta, hogy már nem hisz Istenben. Életében annyi rossz dolgot és nehézséget tapasztalt, ami biztos azért van, mert nincs Isten. Aztán elmondtam neki, hogy igenis van Isten! Felsoroltam életem sok-sok eseményét, amikor megtapasztaltam Isten segítségét (a párválasztástól kezdve, a háború, a menekülésen és a szegénységen át az újrakezdésig). Tudom, hogy mindez azért történt így, mert Isten irgalmas volt hozzánk és gondunkat viselte. – Barátnőm egy ideig nem jelentkezett, amíg egyszer csak megszólalt a telefon (ez volt az utolsó alkalom, hogy beszélgettem vele, mielőtt meghalt). Azt mondta nekem: „Tudod, mit csináltam? Imádkoztam Istenhez. És érted is imádkoztam!”
Megkérdezhetjük magunkat: Észreveszem-e Isten ajándékát az életemben? Meglátom-e, hogyan látogat el hozzám az Úr, hogy irgalmában és közösségében részesítsen? Isten ma arra hív bennünket, hogy hittel meglássuk Isten gondviselő szeretetét életünkben, hogy a mi szívünk is újra eltelhessen ujjongással és hálaadással mindazért a sok jóért, amit velünk tett, és örömmel hirdessük mindenkinek, hogy Isten mennyire szeret minket. Mert a hálából fakadó tanúságtételünk mások számára is megnyitja a kapukat Isten felé.
Feladat a mai napra: Engedjük meg, hogy Jézussal való kapcsolatunk egyre szorosabbá váljon, egyre mélyebb, szeretet teljesebb legyen.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma