XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2013. április 3., szerda

Április 3



1Kor 15,1-11                   (a Föltámadott tanúi)

Figyelmetekbe ajánlom, testvérek, az evangéliumot, amelyet hirdettem nektek. Elfogadtátok, és szilárdan kitartotok benne. Általa elnyeritek az üdvösséget, ha megtartjátok úgy, ahogy hirdettem nektek. Másként hiába lettetek volna hívővé. Elsősorban azt hagytam rátok, amit magam is kaptam: Krisztus meghalt bűneinkért, az Írások szerint, eltemették és harmadnap feltámadt, az Írások szerint. Megjelent Péternek, majd a tizenkettőnek. Később egyszerre több mint ötszáz testvérnek jelent meg, ezek közül a legtöbben még élnek, néhányan azonban már meghaltak. Azután Jakabnak jelent meg, majd az összes apostolnak. Utánuk pedig, mint egy elvetéltnek, megjelent nekem is. Én ugyanis az utolsó vagyok az apostolok közt, s arra sem méltó, hogy apostolnak hívjanak, hiszen üldöztem az Isten egyházát. De Isten kegyelméből vagyok az, ami vagyok, s rám árasztott kegyelme nem maradt bennem hatástalan. Többet dolgoztam mindegyiküknél, igaz ugyan, hogy nem én, hanem az Isten kegyelme, amely velem van. Mindegy tehát, hogy én vagy ők: ugyanazt hirdetjük, s így lettetek hívővé.

„Mindaz, ami ezekben a húsvéti napokban történt, az apostolokat - és egész különösen Pétert - a húsvét reggelén kezdődött új korszak építésének szolgálatába állítja. Mint a Föltámadott tanúi Egyházának alapkövei maradnak. Az első hívő közösség hite azoknak a konkrét embereknek a tanúságára épül, akiket a keresztények ismertek, és akik közül a legtöbb még közöttük élt. "Krisztus föltámadásának e tanúi" elsősorban Péter és a Tizenkettő, de nemcsak ők: Pál világosan beszél több mint ötszáz személyről, akiknek Jézus egyszerre jelent meg; megjelent még Jakabnak és a többi apostolnak is.” (KEK 642)
Pál utána pedig magáról is beszél, mint Krisztus föltámadásának tanújáról: Utánuk pedig, mint egy elvetéltnek, megjelent nekem is. Én ugyanis az utolsó vagyok az apostolok közt.” Fontos tény, hogy a Föltámadott nem csak 40 napig jelent meg az akkori tanítványoknak, hanem mennybemenetele után is. Az Egyház ezekre a további tanúságtételekre is épült, mint pl. Pál apostol az Egyháznak tanított fontos tanúságtételére. A mai Egyházban nekünk is Krisztus föltámadásának tanúivá kell válnunk. Mi is ehhez kaptunk küldetést, és Jézus számít ránk. Bár mi sem érezhetjük magunkat méltónak erre a feladatra, Pállal együtt mégis mondhatjuk: „De Isten kegyelméből vagyok az, ami vagyok, s rám árasztott kegyelme nem maradt bennem hatástalan.” Új pápánk, Ferenc ugyanis első szentbeszédében, március 14-én, a bíborosok előtt hangsúlyozta azt a három alapvetően fontos cselekedetet, amelyre az Egyháznak életét kell alapoznia. Ezek: a haladás, építkezés és megvallás. Ez azt jelenti, hogy együtt kell haladni az úton az Úr jelenlétében és világosságában, Krisztusra kell építeni az Egyházat, és megvallani az Urat, a megfeszített Krisztust az élet minden pillanatában. Nem szabad elfelejteni, hogy csak akkor építjük igazán az Egyházat, amikor a megfeszített és föltámadott Krisztust megvalljuk. Nagylelkűen hagyjuk másokra, amit magunk is kaptunk és legyünk más számára Krisztus hiteles tanúi.
Feladat a mai napra: Hálát adok azokért a személyekért, akik számomra hitelesen tanúskodnak a Föltámadottról.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma