XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. szeptember 11., péntek

Szeptember 11.



Mt 11,29                             (Alázat)
Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát.

Az erények katalógusában az alázat az egyik legfontosabb. A mai korban az ötödik sarkalatos erényének is nevezik. Jézus arra hív minket, hogy tanuljunk tőle, mert szelíd és alázatos szívű. Az alázat erény, „mely képessé tesz arra, hogy az ember igazságának, teremtett voltának megfelelően és törékenységének tudatában éljen”, írja a Katolikus Lexikon. A hívő ember számára az alázat nem csupán egy az erények között, hanem alapmagatartás az Istennel és az embertársakkal való kapcsolatában.  Humilitas a humus szóból ered, mely földet jelent. Hamvazószerdán a hamvazkodáskor erre emlékeztet minket az egyház: „Emlékezz ember, hogy porból származol és porrá leszel”. Ellentétje a gőg, mely azt véli magáról, hogy ő maga az Isten. Az alázatos ember tudja, hogy teremtmény, hogy Istentől kapta életét, és Isten fölötte áll, neki engedelmeskedik, mindent Istentől vár, és neki tartozik számadással. Egyedül Istennél van az élet kulcsa, csak ő tud elvezetni a boldogságra. Az alázatos ember nem a saját feje szerint jár el, hanem Isten tanácsát és útmutatását kéri. A mai társadalmunkban inkább az számít erénynek, ha valaki a saját véleménye szerint él, ha tudja, mi számára a jó, ha nincsen szüksége másra, ha nem függ más véleményétől. De még az is nagyobb erénynek számít, ha a divat és a közvélemény szerint él, minthogy Isten törvénye szerint. De aki nem képes az árral tartani, az elcsuklik a negativitásban, és csak azt érzi, hogy nem felel meg semminek. A gőgnek két arca van: a felfuvalkodottság és a kisebbrendűségi komplexus (önmagunk leértékelése). Mind a kettő gőg. Az alázatos ember tudja, hogy nem nagyobb Istennél, de azt is, hogy értékes Isten előtt. Jézus így élt, példát adott nekünk a helyes önértékelésről. Nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy szolgaként váltságul odaadja az életét sokakért (vö. Mk 10,45). Bennünket is arra tanít, hogy tőle tanuljunk. Mert ebben fogjuk megtalálni lelkünk nyugalmát. Mennyire fontos tehát, hogy a család a helyes önértékelés iskolája legyen, ahol megbecsülnek és értékelnek, és ugyanakkor arra a belső szemléletmódra nevelnek, hogy csak teremtmény vagyok és életem Isten kezében van.
Feladat a mai napra: Átgondolom, hogyan akarom ma az alázatot gyakorolni.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma