XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. szeptember 28., hétfő

Szeptember 28.



Zsolt 89,6-9.12-19            (Meghívás az életszentségre)
Az egek dicsőítik csodáidat, Uram, a szentek közössége áldja hűségedet.
Hiszen ki olyan a felhők közt, mint az Úr, az istenek fiai közül ki hasonlít hozzá?
Isten hatalmas a szentek tanácsában, nagy és félelmetes minden fölött, ami körötte van.
Seregek Ura! Ki olyan, mint te? Hatalmas az Úr, hűsége körülvesz téged.
Tied az ég és tied a föld, a földkerekség minden bősége, hiszen te alkottad.
Észak és Dél a te műved, a Tábor és a Hermon téged dicsőít.
Karodban hatalom van, kezed erős, jobbod fölemelve.
Trónod igazságon és jogon nyugszik, előtted kegyelem és hűség menetel.
Boldog a nép, amely ünnepelhet, és arcod fényében járhat, Uram!
Mindvégig örülnek nevednek, ujjonganak igazságosságod miatt.
Hisz te vagy hatalmuk fénye, kegyelmedből emeljük föl fejünk.
Pajzsunk az Úré, Izrael Szentjéé, a mi Királyunké.

„Ennek hallatára a tanítványok arcra borultak és igen megrémültek.” (Mt 17,6) A szinoptikus evangélisták a színeváltozás jelenetében – eltérő apróságoktól eltekintve – hangsúlyozzák a félelmet, ami elfogta a tanítványokat. Krisztus elváltozott arcának vonzó ragyogása nem zárja ki, hogy rettenetes félelem fogja el őket az isteni Fölség előtt. Az ember ugyanis Isten dicsőségének színe előtt mindig megtapasztalja a maga semmiségét, s emiatt rémület fogja el. De ez a félelem üdvösséges, az embert ugyanis az isteni tökéletességre emlékezteti, s ugyanakkor sürgető fölhívás a „szentségre”.
Az Egyház minden fia és leánya, akit az Atya fölszólított arra, hogy Krisztusra „hallgassanak”, érzi a megtérés és az életszentség mélységes igényét. Miként a szinóduson hangsúlyozták, ez az igény elsősorban az Istennek szentelt életben érvényesül. Az Istennek szentelt személyek meghívása ugyanis – hogy mindenek előtt Isten országát keressék – elsősorban a teljes megtérésre szólító hívás, hogy önmagukat megtagadva teljesen az Úrból éljenek, s így Isten legyen minden mindenben.” (Vita Consegrata 35)
Feladat a mai napra: Megfogalmazom, mit jelent számomra az Isten félelme. Van-e nekem olyan tapasztalásom, hogy félelmetes az Úr? Ha igen, hogyan hatott rám, mire indított? A zsoltárral való imádság után arra figyelek, melyik szó, mondat érintett meg leginkább és engedem, hogy napközben újra meg újra megérintsen.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma