Én 8,6-7 2Kor 1,18-22 (a pecsét)
Tegyél a szívedre pecsétnek, mint valami pecsétet
a karodra! Mert mint a halál, olyan erős a szerelem, olyan a szenvedély, mint
az alvilág. Nyila tüzes nyíl, az Úrnak lángja.
Tengernyi víz sem olthatja el a szerelmet, egész folyamok sem tudnák
elsodorni. Ha valaki háza egész vagyonát felkínálná is a szerelemért, azt is
kevesellnék!
A pecsét a kenethez hasonló jelentésű
szimbólum. Ahhoz, hogy jobban megértsük a pecsét szimbólumának a jelentését,
segíthet, ha szemünk elé tárjuk a pecsét három feladatát: az egyik, hogy
garantálja valamely tartalom titkosságát, sértetlenségét, a második, hogy
bizonyítja a tulajdont, a harmadik pedig, hogy érvényesít, hitelesít. A
pecséten, vagy pecsétgyűrűn szerepelni szokott tulajdonosának szimbolikus képe.
Átvitt értelemben tehát mit jelent ez számunkra, hogy az Atya minket is megpecsétel
a Szentlélekkel? A Katekizmus azt írja: „Krisztus az, akit "az Atya Isten
pecsételt meg" (Jn 6,26); és Benne az Atya minket is megpecsétel (vö Ef
1,13; 4,30). „Isten az, aki minket
veletek együtt megerősít és fölken Krisztusban. Pecsétjével megjelölt minket,
és foglalóul a szívünkbe árasztotta a Lelket” (2Kor 1,21-22). A pecsét (szphragidosz) képét, mivel a
Szentlélek kenetének letörölhetetlen hatását jelzi a keresztség, a bérmálás és
a papság szentségében, egyes teológiai hagyományokban e három, megismételhetetlen
szentség belénk nyomott, eltörölhetetlen "karakterének" jelzésére
használják.” (KEK 698) Ez azt jelenti, hogy nem tudjuk visszavonni a
szentségben kapott kegyelmet, ahhoz hasonlóan, ahogyan egy megpecsételt levélen
mindig rajta marad a tulajdonos jelképe, még akkor is, ha a pecsétet feltörték.
Az is Isten gyermeke marad, aki hivatalosan „kilépett az Egyházból”, ahogyan ez
bizonyos országokban előfordul, amikor valaki már nem akar az Egyházhoz
tartozni és az egyházadót fizetni. Ma köszönjük meg a Szentháromságnak ezt a
belénk nyomott eltörölhetetlen „karaktert”, hogy visszavonhatatlanul az Övé
vagyunk, hogy Hozzá tartozunk. Hagyjuk, hogy a Szentlélek újra azt az irántunk
való kívánságát fejezze ki: „Tégy engem, mint pecsétgyűrűt a szívedre, mint
pecsétnyomót a karodra.” Hagyjuk, hogy halhatatlan szeretettel pecsételje meg
szívünket.
Feladat a mai napra: Gondolkozom azon, hogyan tudnám megmutatni a mai
napon Istenhez való tartozásomat.