Mk 10,17-23 (Senki sem jó, csak egy, az Isten)
Amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre
borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök
életet?” „Miért mondasz engem jónak? - kérdezte Jézus. - Senki sem jó, csak
egy, az Isten. Ismered a parancsokat: Ne ölj! Ne törj házasságot! Ne lopj! Ne
tanúskodjál hamisan! Ne csalj! Tiszteld apádat és anyádat!” „Mester -
válaszolta -, ezeket mind megtartottam kora ifjúságomtól fogva.” Jézus ránézett
és megkedvelte. „Valami hiányzik még belőled - mondta neki. - Menj, add el, amid
van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben, aztán gyere és
kövess engem!” Ennek hallatára az elszomorodott és leverten távozott, mert nagy
vagyona volt. Jézus erre körülnézett és tanítványaihoz fordult: „Milyen nehezen
jut be a gazdag az Isten országába!”
Igaz,
hogy Isten igéje célt és értelmet ad az életünknek, de nem mindig könnyű
elfogadnunk és beépítenünk azt az életünkbe. Ezt láthatjuk a gazdag ifjú
történetében, aki odasietett Jézushoz, térdre borult előtte, és úgy kérdezte:
„Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Jézus visszakérdezi
tőle: „Miért mondasz engem jónak? Senki
sem jó, csak egy, az Isten.” Az ifjú jónak nevezte Jézust, feltételezte
róla jóságát. Később azonban láthatjuk, hogy Jézus visszakérdezése nem volt
alaptalan. Az ifjú azt kérdezi Jézustól, hogy mit kell tennie, hogy elnyerje az
örök életet. És Jézus megmondja neki, hogy a tíz parancsolat megtartása ennek
az alapja. Az ifjú szabadkozik, hogy a törvényeket már kicsi kora óta betartja.
Tehát kell még másnak is lennie. Jézus
ránézett és megkedvelte. „Valami hiányzik még belőled - mondta neki. - Menj,
add el, amid van, oszd szét a szegények közt, és így kincsed lesz az égben,
aztán gyere és kövess engem!” Mennyire fontos ez a megjegyzés: Jézus
ránézett és megkedvelte. Ez azt jelenti, hogy tudta, ki van előtte, melyik az ő
gyenge pontja, mi hiányzik belőle ahhoz, hogy elnyerje az örök életet. Az ifjú
válaszából azonban láthatjuk, hogy másra gondolhatott, mert ennek hallatára az elszomorodott és leverten távozott,
mert nagy vagyona volt. Nagy dolog volt az ifjú részéről, hogy odament
Jézushoz. És Jézus ezt azzal díjazta, hogy komolyan vette őt, megkedvelte és akarta, hogy tényleg elnyerje
az örök életet. De az ifjú mást értett örök élet alatt. Feltételezhetjük róla,
hogy hallgatta Jézusnak az örök életről szóló tanítását és vágyakat ébresztett
benne, de olyan lehetőséget vélt ezalatt, hogy megörökítse gazdagságát, földi
jólétét. Igazából a vagyon uralta a szívét és ezért távozott leverten. Hiszen
az örök élet abban áll, hogy Istennel vagyunk közösségben. Ahhoz, hogy Istennel
közösségben lehessünk, neki kell elfoglalnia életünkben az első helyet. Nyilván
csak akkor adom neki meg életem első helyét, ha igazán jónak tartom. Itt
láthatjuk, hogy a gazdag ifjú mégse tartotta Jézust ill. Istent olyan jónak. És
pont ezért kérdezett Jézus vissza és válaszolta neki: hogy senki sem jó, csak egy, az Isten. Ez a
mérvadó! Ezen áll vagy bukik minden. Hiába fogom fel értelmemmel, hogy csak az
Isten tudja nekem megmondani életem igazi értelmét és célját, ha a szívem
mélyén azt gondolom, hogy nem akar nekem jót. Ha azt gondolom, hogy nekem
rosszat akar, amikor arra hív, hogy lemondjak olyasmiről, ami számomra nagyon
drága, pl. a gazdag ifjúnál a vagyonról, de lehet az éppúgy egy számomra fontos
személyről, egy foglalkozásról, hobbiról, terveimről vagy álmaimról…, amelyek
elfoglalják a szívemet, és csak el akarja venni tőlem az örömöm forrását, sosem
fogom beengedni Istent az életembe. Akkor viszont saját magamat kizárom a mennyországból,
és épp olyan szomorúan fogok távozni mint ez a gazdag ifjú.
Feladat a mai napra: Felszítom magamban a hitet Isten jóságában. Miért
hihetek abban, hogy senki sem jó, csak egy, az Isten? Miben mutatta meg nekem az Isten, hogy jót
akar nekem?