XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

Jelen elmélkedés témája:

A következő elmélkedéseket a Ferenc Pápa "Gaudete et exsultate" című apostoli buzdításából vesszük.
A „Gaudete et exsultate” kezdetű apostoli buzdítás, a keresztény ember életszentségre szóló jézusi meghívottságából indul ki, és miközben rámutat a jelen kor veszélyes útvesztőire, kijelöli az evangéliumok ajánlotta utat. Az életszentségre meghívottság mindenkinek szól!

2018. március 3., szombat

Március 3.

Jn 19,1-9
Erre Pilátus előhozatta Jézust és megostoroztatta. A katonák töviskoszorút fontak, a fejére tették, és bíborszínű köntöst adtak rá. Aztán elé járultak, és így gúnyolták: „Üdvözlégy, zsidók királya!” Majd arcul ütötték. Pilátus ismét kiment, és így szólt hozzájuk: „Nézzétek, elétek vezetem. Értsétek meg: nem találom semmiben sem bűnösnek.” Jézus töviskoronával, bíborpalástban jött ki. Pilátus rámutatott: „Íme, az ember!” Mihelyt meglátták, a zsidók és a szolgák elkezdtek kiabálni: „Keresztre vele, keresztre vele!” Pilátus ismét szabadkozott: „Vigyétek el és feszítsétek meg ti! Én nem találom bűnösnek.” De a zsidók nem tágítottak: „Nekünk törvényünk van, s e törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát!” Ennek hallatára Pilátus még jobban megijedt. Visszament a helytartóságra, és újra megkérdezte Jézustól: „Honnan való vagy?”

A héten ezen a jeleneten elmélkedtünk különféle megközelítésből: A töviskoronával és bíborpalásban elővezetett Jézusról, akire Pilátus így mutatott rá: „Ecce homo” - „Íme, az ember!” Jézusban megláthattuk az ember vonásait. Mindenben hasonló lett hozzánk, a bűnt kivéve (vö. Zsid 2,17), Hogy feltárja az embernek magát az embert, és megmutassa magasztos hivatását”.
A mai napon szemléljük még egy kicsit ezt a jelenetet. Egy nagyon érdekes dolog játszódik le: Amikor Pilátus rámutat Jézusra, a zsidók és a szolgák a kereszthalálát követelik: „mert Isten Fiává tette magát!” Tudjuk, hogy Jézus nem Isten fiává tette magát, hanem az is volt. (Mi sem Isten gyermekeivé tesszük magunkat, hanem azok is vagyunk). Ennek hallatára Pilátus még jobban megijedt. És megkérdezte Jézustól: „Honnan való vagy?” A világ fiai számára félelmetesek Isten igaz gyermekei. Félelmetesek, mert életük mély misztérium számukra és mert az igazság tükrei. Kétféle reakciót válthatnak ki az emberekből: megtérést és Krisztus követését, vagy elfordulást és még több bűnt. Talán még fülünkben csengenek az agg Simeon szavai: „Íme, ő sokak romlására és sokak feltámadására lesz Izraelben, jel lesz, amelynek ellene mondanak” (Lk 2,34). Ugyanígy van a mi életünkkel is. De a kő, amit az építők elvetettek, szegletkővé lett. (Zsolt 118,22). Ez a mi reményünk!

Feladat a mai napra: Ma hálatelt szívvel élek azért, hogy Isten gyermeke lehetek.