XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

Jelen elmélkedés témája:

A következő elmélkedéseket a Ferenc Pápa "Gaudete et exsultate" című apostoli buzdításából vesszük.
A „Gaudete et exsultate” kezdetű apostoli buzdítás, a keresztény ember életszentségre szóló jézusi meghívottságából indul ki, és miközben rámutat a jelen kor veszélyes útvesztőire, kijelöli az evangéliumok ajánlotta utat. Az életszentségre meghívottság mindenkinek szól!

2018. március 5., hétfő

Március 5.

Lk 19,1-10
Aztán odaért Jerikóba és végigment rajta. Élt ott egy Zakeus nevű tehetős ember, a vámosok feje. Szerette volna látni Jézust szemtől szemben, de a tömeg miatt nem tudta, mert alacsony termetű volt. Így hát előrefutott, felmászott egy vadfügefára, hogy láthassa, mert arra kellett elhaladnia. Amikor Jézus odaért, felnézett és megszólította: „Zakeus, gyere le hamar! Ma a te házadban kell megszállnom.” Erre az gyorsan lemászott, és boldogan fogadta. Akik ezt látták, méltatlankodva megjegyezték, hogy bűnös emberhez tér be megpihenni. Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: „Íme, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négy annyit adok helyette.” Jézus ezt felelte neki: „Ma üdvösség köszöntött erre a házra, hiszen ő is Ábrahám fia. Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, ami elveszett.”

Az evangélium Jézusnak több emberekkel való találkozásáról is beszámol. Sokszor a konkrét személy nevét is rögzítették, így számunkra sem maradnak névtelenül, mint pl. Zakeus. Ebből is Isten szeretetének egy fontos tulajdonságát láthatjuk, az Isten szeretete, nem „tömegszeretet”. Ő személyesen fordul minden egyes emberhez. És Jézus is, minden egyes embernek valamennyire másképp fejezte ki az Isten szeretetét. Jézus egyetemes szeretettel szerető szíve senkit sem zárt ki az Atya szeretetéből. Látjuk, ahogyan kapcsolatba lépett a bűnösökkel és a betegekkel. Ez a viselkedése elutasításra, értetlenségre talált, mivel áthágta a társadalmi és vallási szabályokat, előírásokat. Jézus nem konvencionális cselekvésekkel mutatta meg az Isten igazi arcát: a szeretet teljes, irgalmas arcát. A mai idézetet kétféle szempontból közelíthetjük meg: Zakeus szemszögéből vagy Jézus oldaláról. Mindkét oldalról közelítve igaz azonban, hogy két vágyakozó találkozott itt. Isten arra vágyakozott, hogy Zakeus lelkileg meggyógyuljon, és Zakeus arra vágyakozott, hogy megtalálja az igazi megbecsülést, hogy találjon valakit, aki szereti őt, nem annak alapján, amije van, hanem önmagáért. - hiszen ő is Ábrahám fia, Isten gyermeke”. Pedig eddig Zakeus éppen azon próbálkozott, hogy gazdagsága és vagyona miatt tartsák értékesnek. Meg is tapasztalta, hogy ez így nem működik. Csak amikor Jézus befogadó tekintetével találkozott, akkor érezte magát mélyen szeretve. És ez a szeretet adta meg számára a lehetőséget a belső változáshoz, amely aztán tettekben is konkretizálódott. Arra hív meg Jézus minket a mai napon, hogy újra megtapasztaljuk szerető tekintetét és irántunk érzett személyesen szeretetét. A másik fontos dolog pedig, hogy engedjük, hogy bennünk is egyetemes szívet formáljon. Vizsgáljuk meg, hol határolódunk el a másik embertől? Hol nézzük le a másikat, ahelyett, hogy az ő személyét egészen értékelő, megbecsülő tekintettel néznénk? És mikor gondoljuk a másikat bűnössége miatt érdemtelennek? Ha befogadjuk Jézust a szívünkbe, Ő majd megosztja velünk szerető szívét és megmutatja, hogy a másik embernek a szeretet éppen melyik gesztusára van szüksége.

Feladat a mai napra: Keresem a szemkontaktust az emberekkel, akikkel ma találkozom. Egy valakivel több időt is szentelek a beszélgetésre.