XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. október 1., szerda

Október 1.



Oz 2,7b.10.15.8-9.16-19.21-22                                 (Istenünk féltékeny Isten)

Azt mondta: „Elmegyek a szeretőim után, akik kenyeret és vizet adnak nekem, gyapjút és lent, italt és olajat.” Nem ismerte el, hogy én adtam neki a gabonát, a bort, az olajat, én adtam neki az ezüstöt, és az aranyat is, amelyből a Baálokat csinálta. Megtorlom rajta a Baalok napjait, amikor illatáldozatot mutatott be nekik; nyakékkel és függővel díszítette magát, úgy ment szeretői után. Rólam pedig megfeledkezett! - mondja az Úr. Ezért, lám, eltorlaszolom tövissel az útját; falat emelek elé, hogy ne találja ösvényeit. Keresi majd szeretőit, de nem leli őket, hiába kutatja, nem találja meg soha. Akkor így szól: „Elmegyek, visszatérek előző férjemhez, mert jobb volt nékem régen, mint most.” Ezért majd magamhoz édesgetem, kiviszem a pusztába, s a szívére beszélek. Visszaadom neki szőlőskertjeit, Ákor völgyét, mint reménye csillagát, hogy úgy válaszoljon, mint ifjúsága napjaiban, mint akkor, amikor feljött Egyiptom földjéről. Azon a napon - mondja az Úr - így szólít majd engem: „Férjem!” És nem mondja nekem: „Baalom!” Eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek igazsággal, törvénnyel, jósággal és szeretettel. Eljegyezlek hűséggel, hogy megismerd az Urat.

Istenünk féltékeny Isten. Már 800 évvel Krisztus előtt, Ózeás próféta könyvében, tapasztalták ezt ilyen módon, és mind a mai napig igaz: féltékeny az Isten. Hiszen nem mindegy neki, hogyan él az ember, hogyan él népe és vajon megtartja-e a vele kötött szövetséget. Ózeás próféta Istennek a népével való viszonyát a házasság képével ábrázolja. E képben Isten a féltékeny férj, aki mindent megtesz azért, hogy visszaszerezze magának hűtlen feleségét. Igen, Isten féltékeny, de Istenként féltékeny, és nem csupán emberként, (vö Oz 11,9: nem pusztítom el, mert Isten vagyok, nem ember; a körödben élő Szent), és ezért nem nyugszik mindaddig, míg teremtményei nem a szerint élnek, amire megteremtette őket. „Magadnak teremtettél bennünket Istenünk”, írja Szent Ágoston a Vallomások könyvének elején, vagy más fordítással mondva: „Uram, Te olyan létet adtál nekünk, amelynek Te magad vagy a célja”, és hozzáfűzi annak a következményét: „és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned!” Ugyanis Isten sem nyugszik, amíg az ember nem hagyja el minden szívnyugtató pótlékot, minden pót-szeretetet, és nem leli meg Isten szeretetében szíve békéjét. „Ezért, lám, eltorlaszolom tövissel az útját; falat emelek elé, hogy ne találja ösvényeit. Keresi majd szeretőit, de nem leli őket, hiába kutatja, nem találja meg soha.” Néha Istennek nincs más lehetősége, mint elzárni megszokott utjainkat, ahhoz, hogy visszatérjünk hozzá. Tanuljunk meg észrevenni Istennek gondoskodó vezetését olyan események mögött, amikor pl. nem sikerült valamit, vagy úgy tűnik, hogy falnak mentünk. Isten jót akar nekünk. De mindenekelőtt a szívünkre beszélni. „Ezért majd magamhoz édesgetem, kiviszem a pusztába, s a szívére beszélek.” Legyünk ma különösképpen hálásak Isten irántunk való féltékeny szeretetéért.
Feladat a mai napra: Hálát adok Istennek mindenért, amivel ma megajándékoz engem. Kérem, hogy segítsen velük úgy élnem és annak úgy örülnöm, hogy egyre nagyobb szeretet töltse el a szívemet az ajándékozó iránt.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma