XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. november 7., péntek

November 7.

"Azért élsz, hogy szeress!"

Róm 13,8-12                    (A törvény tökéletes teljesítése a szeretet)

Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja. Hiszen a parancs: ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, a másét ne kívánd, s ami egyéb parancs még van, mind ebben az egyben tetőződik: Szeresd embertársadat, mint saját magadat. A szeretet nem tesz rosszat az embertársnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet. Ehhez tartsátok magatokat, felismerve az időt. Itt az óra, hogy fölébredjünk az álomból: üdvösségünk közelebb van, mint amikor hívők lettünk. Múlóban az éjszaka, a nappal pedig közel. Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.
Jogállamban élünk. Emberi társadalmunk csak úgy tud működni, hogy törvénykönyvek szabályozzák az együttélést, az egymáshoz való viszonyulást, az egymással való bánásmódot. A jogállam egyik ismérve, hogy a bíróság és a törvény előtt mindenki egyenlő. Mindenki köteles a törvényeket betartani, és az állam feladata, hogy erre odafigyeljen, s ha szükséges, ki is kényszerítse, illetve a törvényszegést a megfelelő intézkedéssel megbüntesse. Különben mindenki azt csinálná, amit akarna, és széthullana az állam, az élet lehetetlenné válna. Az ember abban különbözik az állattól, hogy szabad akarata van. Eldöntheti, hogy jót vagy rosszat akar cselekedni. Az ember személyes szabadsága azonban nem abszolút jog. Csak addig tart, amíg azzal másokét nem korlátozza. Szt. Pál idejében sem volt ez más. Pál maga is szenvedélyes törvényűző volt. Azt hitte, hogy úgy tudja Istent a legjobban szeretni, ha aprólékosan ügyel a törvény betartására saját és embertársai életében is. A törvény betartása azonban még nem jelenti azt, hogy kiteljesedünk istenképiségünkben, hiszen lehet akár szívtelen dolog is, amint ezt Pál életében láthatjuk. Hogy Istennek ez mennyire nem tetszik, azon láthatjuk, hogy Pált is megállítja, és szembesíti pusztító ügyködéseivel. Pál mélységesen rádöbbent arra, hogy nem a törvény betartása üdvözít, hanem csak a szeretet. A szeretet nem tesz rosszat az embertársnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet. A szeretet fölött nincs törvény. Ugyanakkor a szeretet sosem önkényes. Alapja a törvények betartása. Ha valóban kibontakoznánk Istenhez való hasonlóságunkban, és úgy szeretnénk, mint ő, akkor minden törvény fölöslegessé válna, mert a szeretet mindig vissza tudja tartani saját kívánságait, hogy a másik javát szolgálja. Saját szükségleteit pedig úgy elégíti ki, hogy ezzel másokban ne okozzon kárt. A szeretet nem ismer sem önzést, sem önpusztítást. Pál arra hív, hogy legyünk józanok és ismerjük fel az időt. Ne ússzunk a világ árjával! Ha a lényünk szeretet, akkor gondoljuk át, mit is jelent a mai körülmények között, ott ahol lakom, Magyarországon, az Európai Unió tagjaként igazán szeretni, Isten módjára szeretni, hogyan lehetek építő tajga? Vessük hát le a sötétség tetteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.
Feladat a mai napra: Elbeszélgetek családommal, barátaimmal, vagy közösségemmel arról, hogy mit is jelent a mai világban kereszténynek lenni, Isten módjára szeretni. Átgondolom, és megpróbálom egy konkrét lépéssel meg is valósítani a mai napon.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma