XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2014. november 9., vasárnap

November 9.

Bölcs 6,12-16; 1 Tessz 4,13-18; Mt 25,1-13
A mennyek országa hasonlít a tíz szűzhöz, akik fogták lámpásukat, és a vőlegény elé mentek. Öt balga volt közülük, öt pedig okos. A balgák lámpásukat ugyan elvitték, de olajat nem vittek bele. Az okosak lámpásukkal együtt olajat is vittek korsójukban. A vőlegény késett, így valamennyien elálmosodtak és elaludtak. Éjfélkor kiáltás hallatszott: Itt a vőlegény, menjetek ki elébe! - Erre a szüzek mind fölkeltek, és rendbe hozták lámpásukat. A balgák kérték az okosakat: Adjatok egy kis olajat! Lámpásunk kialvóban van. - Nem adunk - felelték az okosak -, mert akkor nem lesz elég se nekünk, se nektek. Menjetek inkább az árusokhoz és vegyetek magatoknak. Míg odavoltak vásárolni, megérkezett a vőlegény, és akik készen voltak, bevonultak vele a menyegzőre. Ezzel az ajtó bezárult. Később megérkezett a többi szűz is. Beszóltak: Uram, Uram, nyiss ki nekünk! De ő így válaszolt: Bizony mondom nektek, nem ismerlek benneteket. Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát.

Az egyházi év utolsó vasárnapjain az olvasmányok az utolsó időkre terelik a figyelmünket. Az "A" liturgikus évben pedig Máté evangéliumának a 25-dik fejezetben található három példabeszéde egymás után hangzik el. Az évközi 32. vasárnapon elsőként az okos és a balga szüzekről szóló példabeszédet hallgatjuk. Ezen fogunk ma elmélkedni, (bár idén, mivel a 32. vasárnap a Lateráni Bazilika felszentelésének napjára esik, annak az ünnepnek olvasmányait és evangéliumát olvassák fel), hiszen nem másról szól, mint a múlt héten elmélyült valóságról: azért élünk, hogy szeressünk. És ha szeretünk, örökké élni fogunk. Keresztény emberként hisszük és a hitvallásban minden vasárnap megvalljuk, hogy az élet nem zárul le a földi élettel, hanem a halál után Krisztussal föl fogunk támadni az örök életre. Máté evangéliumának 25-dik fejezete azonban arra figyelmeztet bennünket, hogy az átmenet az örök életbe nem automatikusan történik, hanem annak van feltétele. És milyen feltétel ez? Nem más, mint a szeretet. Keresztes Szent János így fogalmazta meg: Az élet végén a szeretet szerint vizsgálnak (Al atardecer de la vida, seremos examinados en el amor). A törvénytudó kérdésre „Mit tegyek, hogy eljussak az örök életre?” ad választ a három példabeszéd Máté evangéliumának 25-dik fejezetében, és kibontja a szeretet parancsát három sokatmondó történettel. Az első példabeszéd az Isten iránti szeretetünkről beszél, a következő kettő pedig a felebaráti szeretetünkről és arról, hogy hogyan használjuk fel jól Istentől kapott adottságainkat, tehetségeinket, mindenekelőtt pedig szeretetét. A mai idézet, a tíz szűzről szóló történet drasztikusan tartja szemünk előtt, hogy nem mindenki ment be a tíz szűz közül a vőlegénnyel a menyegzőre, bár mindnyájan útra indultak, kimentek a vőlegény elé. Miért „sikerült” ötnek bemennie, ötnek pedig nem? Mert készen voltak, égett lámpásuk. „Akik készen voltak, bementek vele a menyegzőre; az ajtó pedig bezárult.” A Többiek pedig késtek és csak zárt ajtóra találtak. Amikor kérték „Uram, uram! Nyiss ajtót nekünk!” Ő így válaszolt: „Bizony mondom nektek, nem ismerlek titeket!” Az Úr válasza a kulcsa a példabeszéd értelmezésének: „nem ismerlek titeket!” Tehát az öt okos szűz azért mehetett be, mert az Úr ismerte őket. Isten ismerete azonban csak egy élő istenkapcsolatból eredhet. Az olaj jelképezi ezt az élő kapcsolatot. Az okos szüzek gondoskodtak az olajról, arról, hogy istenkapcsolatuk élő legyen. Arról pedig csak a jelenben gondoskodhatunk. Kis Szent Teréz azt mondta, hogy „csak a mai napot adtad, Istenem, hogy szeresselek.” Abban segíthetünk egymásnak, hogy Istent megismerjük, de arról, hogy személyes Istenkapcsolatunk legyen és ez élő legyen, mindenkinek magának kell gondoskodnia nap mint nap. Ezért megkérdezhetjük magunktól ezen a héten, hogy milyen az Istenkapcsolatunk? Milyen mértékben szeretjük őt? Teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes erőnkből és teljes elménkből? Higgyük el, hogy olyan mértékben, amilyenben mi szeretjük őt, megismerjük őt, és ő minket.
Feladat a mai napra: Eldöntöm, hogyan akarom ezen a héten az Istenkapcsolatomat ápolni.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma