XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2017. május 8., hétfő

Május 8.



Jn 10, 11-18                      (A jó pásztor életét adja a juhokért.)
Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja a juhokért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem tulajdonai, amikor látja, hogy jön a farkas, elhagyja a juhokat és elfut – a farkas pedig elragadja és szétszéleszti azokat –,mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó pásztor: ismerem enyéimet, és enyéim ismernek engem, amint engem ismer az Atya, és én is ismerem az Atyát; és én életemet adom a juhokért. Más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Azokat is vezetnem kell. Hallgatni fognak szavamra, és egy akol lesz, és egy pásztor. Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet, hogy ismét visszavegyem azt. Senki sem veszi el tőlem: én adom oda magamtól. Hatalmam van odaadni, és hatalmam van újra visszavenni. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól.«

Jézus rávilágít arra, hogy ki a jó pásztor. Az a jó pásztor, aki az Atya szándéka szerint bánik a rábízott nyájjal. Emlékezzünk vissza Ezekiel próféta szavaira: „Amint a pásztor szemlét tart nyája fölött, amikor elszéledt juhai között van, én is szemlét tartok juhaim fölött, amelyek azon a napon szétszóródtak. Visszahozom őket mindenünnen, ahová a felhő és sötétség napján szétszóródtak. Hazahozom őket a népek közül, összegyűjtöm őket az országokból és hazavezérelem őket. Izrael hegyein legeltetem őket... Magam terelgetem majd juhaimat és magam telepítem le őket - mondja az Úr, az Isten. Megkeresem az elveszettet, visszaterelem az elszéledtet, bekötözöm a sérültet, ápolom a beteget, a kövér és egészséges fölött meg őrködöm. Az igazság szerint legeltetem őket. (Ez 34,12-16) Ha Jézus életére tekintünk, láthatjuk, hogy valóban ő a jó pásztor, akit maga Isten rendelt a népe fölé (vö. Ez 34,23), Dávid fia. Mennyit beszélt Jézus Isten országáról, hányszor evett az emberekkel, foglalkozott a bűnösökkel és kitaszítottakkal, hány csodát tett, ahol megszaporította a kenyeret, meggyógyította a betegeket, kiűzte az ördögöket, feltámasztotta a halottakat, visszaadta az embernek méltóságát és visszavezette őket az Atyával és az emberekkel való közösségre! Egészen addig, hogy életét adta juhaiért, de akár vissza is vegye, ha mások életére akartak törni. Jézus teljesen belegyökerezte életét az Atya akaratába. És ez neki egy óriási szabadságot adott, mert Isten akarata mérhetetlenül nagyobb az emberek véleményénél és megnemértésüknél. Mit jelent számunkra jó pásztornak lenni? Mennyire áll számomra szent és egyedüli helyen az Atya akarata? Érzem, hogy engem is bensőleg szabaddá tesz? Mennyire teszem függővé életemet, döntéseimet mások véleményétől? Ők valóban mindig azt akarják, amit Isten is akar?
Feladat a mai napra: Időt szánok arra, hogy átgondoljam cselekvéseimet. Hogyan szoktam az emberekkel törődni? Kivel kellene esetleg megtanulnom jó pásztor módon bánni?

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma