XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. július 28., csütörtök

Július 28.



Jel 3,14-21                  (Gazdag vagyok, és igen sok kincsem van)
„A laodiceai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja az Amen, a hű és igaz tanú, Isten teremtésének kezdete. Ismerem tetteidet, hogy se hideg, se meleg nem vagy. Bárcsak hideg volnál, vagy meleg! De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból. Azt mondod: Gazdag vagyok, és igen sok kincsem van, nincs szükségem semmire. - Nem látod, hogy nyomorult vagy, szánalomra méltó, szegény, vak és mezítelen? Azt tanácsolom neked: Végy tőlem tűzben kipróbált aranyat, hogy meggazdagodj; fehér ruhát, hogy felöltözz, s ne lássék szégyenletes meztelenséged; kenetet, hogy megkend szemedet és láss. Akiket szeretek, azokat korholom és fenyítem. Buzdulj fel, és térj meg! Nézd, az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam, és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele eszem, ő meg velem.

Az étteremben lehet válogatni, hogyan szeretnénk az ételeket, italokat: hidegen vagy melegen? Azonnal panaszkodnánk, ha a leves nem lenne meleg, vagy a fehér bor nem lenne hideg. Nem illik, hogy langyosan szolgálják fel. Isten a mai idézetben ízlését fejezi ki, azt, ami a keresztény tettekre vonatkozik. Hogyan szeretné Isten, hogy az egyházi közösség, és itt a laodiceai egyház tettei megvalósuljanak? Vagy melegen, vagy hidegen, de nem langyosan! „De mivel langyos vagy, se hideg, se meleg, kivetlek a számból” - mint egy ételt, amikor nem ízlik. A langyos tett nem marad fenn Isten előtt. Hogy miben áll pontosan a laodiceai egyház langyos állapota, a következőkben írja le: „Mert azt mondod: 'Gazdag vagyok, és igen sok kincsem van, nem szorulok rá semmire'”. Az egyházi közösség magáról azt gondolja, hogy minden rendben van vele, már gazdag és nincs szüksége semmire. Isten azonban másképpen látja a helyzetét: „Nem tudod, hogy nyomorult és szánalmas vagy, szegény, vak és meztelen.” Különösen az első keresztényekre volt jellemző, hogy a megtérés után, egy lelkes, nagyon komoly hitéletet kezdtek, szenvedélyesen gyakorolták a hitüket buzgó tettekkel kísérve. Egy idő után azonban olyan pontra lehet eljutni – és látszik, hogy ez történt meg a laodiceai egyházban is – hogy csökken, enyhül a lelkesedés és a hívek elkezdenek pihenni a már elértekben megnyugodva. A másik kísértés az lehet, hogy az eredményt, a lelki életben való sikert önmaguknak tulajdonítják. A laodiceai egyháznak nincsenek igazi kincsei és anélkül, hogy észrevenné, krízishelyzetbe került. Mert az, aki a lelki életben megáll, és nem akar tovább fejlődni, az hátrafelé megy. A Szentlélek a szentírón keresztül arra figyelmezteti a közösséget, mit kell most tennie: Végy tőlem tűzben kipróbált aranyat, hogy meggazdagodj; fehér ruhát, hogy felöltözz, s ne lássék szégyenletes meztelenséged; kenetet, hogy megkend szemedet és láss.” Istennél kell szerezni a tartós kincseket: az aranyat, a ruhát és a szemkenőcsöt. Istent újra a központba kell helyezni és nem szabad félni a megpróbáltatástól. A hit csak akkor válik aránnyá és erősödik meg, ha a megpróbáltatásokon keresztül megedződik. A mai imádságban kérdezzük meg, hol állunk hitéletünkben? Illetve, vajon állunk-e vagy haladunk? Melyek az igazi lelki kincsek, amelyekkel szeretnénk gazdagodni?
Feladat a mai napra: Figyelek a mai napon adódó, valamilyenfajta hit megpróbáltatásra, amelyet ki kell állnom. Ehhez kérem Isten segítséget.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma