XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. augusztus 5., péntek

Augusztus 5.



Mk 14,3-9                          (Miért kell a kenetet így pazarolni?)
Amikor Betániában a leprás Simon házában vendégül látták, odalépett hozzá egy asszony. Alabástrom edényben valódi s igen drága nárdus olajat hozott. Feltörte az alabástromot és (Jézus) fejére öntötte. Némelyek bosszankodtak magukban: „Miért kell a kenetet így pazarolni? Hisz több mint háromszáz dénárért el lehetett volna adni és szétosztani a szegények közt.” És szemrehányást tettek az asszonynak. Jézus azonban ezt mondta: „Hagyjátok! Mit akadékoskodtok, hisz jót tett velem! Szegények mindig vannak veletek. Akkor tehettek velük jót, amikor akartok. De én nem vagyok mindig veletek. Azt tette, ami telt tőle. Előre megkente testemet a temetésre. Bizony mondom nektek, bárhol a világon hirdetik majd az evangéliumot, az ő tettéről is megemlékeznek.”

A tegnapi idézet főszereplője nagyon ragaszkodott kincseihez, a maiban pedig az asszony pazarlóan odaadja mindenét. Mi a különbség? A szív tisztasága. Egy tiszta szív pedig nem más, mint szeretettel teljes szív. Nemrég valaki azt mondta: a szeretet mindig eksztatikus, tehát mindig kilép önmagából és elajándékozza magát másnak. Ez kifejeződik az asszony gesztusaiban. A drága nárdus olajjal Jézusnak a legértékesebbet adja abból, amije van, sőt önmagát is teljesen odaadja neki. A szív tisztasága képessé tesz arra, hogy szeretetből odaadjuk magunkat másokért. Sokszor mondogatták már nekem: miért lettél szerzetes? Hát még olyan fiatal és szép vagy! Micsoda pazarlás! – Igen, egy életet elajándékozni a szeretetért kívülről úgy tűnik, hogy pazarlás. Vagy pl. aki beteg szüleit ápolja ahelyett, hogy megvalósítaná önmagát, azt a mai világban egy értelmetlen, elpazarolt életnek tekintik. Mert úgy látszik, többet ér megtartani kincseinket és megőrizni azokat magunknak. A tanítványok is szemrehányást tettek az asszonynak. Jézus azonban rájuk szólt: „Hagyjátok! Mit akadékoskodtok, hisz jót tett velem!” Jézussal jót tenni embertársainkban a legnagyobb kincs. Jaime Bonet atya, a Verbum Dei közösség alapítója ezzel kapcsolatban azt írja: „Engedjük, hogy Jézus szeressen minket, ahhoz, hogy rajtunk keresztül a testvéreinket szeresse, míg egész lényünk szeretete élő eszközévé nem válik.” A mai idézet meghív bennünket arra, hogy megkérdezzük magunkat, hogy milyen mércével ítéljük meg mások tetteit és milyen szeretetünk minősége. Milyen önzetlen és pazar az én szeretetem? Mennyire vagyok képes szeretetből odaadni magamat másokért? Kérem, hogy Jézus töltse be újra szívemet pazarló szeretetével.
Feladat a mai napra: A szeretet egy gesztusával kifejezem embertársamnak, hogy fontos és értékes.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma