Mt 16,26 (mit használ az embernek, ha... az élete kárt szenved )
Mert
mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de az élete kárt
szenved? Vagy mit adhat az ember cserébe a lelkéért?
Miközben életünben akár anyagi, akár
lelki, akár szellemi javakat, vagy bármilyen más világi mércével mért
magasztosnak vélt dolgokat hajszolunk, könnyen elfelejtkezünk életünk valódi
céljáról. A célunk a saját lelkünk megmentése ebben az életben az örök életre,
és ennek a szolgálatában áll a világi javak jézusi lelkülettel történő
használata. A jézusi lelkület azt jelenti, hogy hisszük, hogy Ő az igazi élet.Ő
mondja magáról: „Én vagyok a feltámadás és az élet” (Jn11,25) Ha Jézusért
elveszítjük ezt a világot vagyis Őhozzá ragaszkodunk, még ha valamiről le is
kell mondanunk,vagy áldozatot kell hoznunk, akkor megmentjük életünket az örök
életre. Az emberi lélek értéke minden földi érték felett áll, ezért a magunk és
a mások életében mindig a lélek javát, vagyis Istenhez való tartozását és nem
csupán az e világhoz való kötöttségét kell szolgálnunk. Pilinszky János írja: „A
világban élő ember nem láthatja Istent, az Istenben élő ember tisztán látja a
világot”. Ha Istenben élünk meg tudjuk különböztetni azt, hogy mi az ami ebből
a világból „megnyerhető” a nélkül, hogy lelkünk kárára lenne.
Feladat a mai napra: Vizsgáljuk felül, van-e olyan kötődésünk,
ami akadályoz abban, hogy Jézushoz szorosabban kötődjek?