XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2013. december 11., szerda

December 11.



Napi elmélkedéshez:         Jn 4,46-53
Így újra a galileai Kánába ment, ahol a vizet borrá változtatta. Kafarnaumban volt egy királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt. Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, fölkereste, és arra kérte, menjen el, gyógyítsa meg a fiát, aki már a halálán volt. Jézus azonban így szólt: „Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.” De a királyi tisztviselő tovább kérlelte: „Gyere, Uram, mielőtt még meghalna a fiam!” Jézus megnyugtatta: „Menj csak, él a fiad!” Az ember hitt Jézus szavának, amelyet hozzá intézett, és elindult haza. Útközben elé jöttek szolgái és jelentették, hogy él a fia. Megkérdezte tőlük, hogy melyik órában lett jobban. „Tegnap, a hetedik óra körül hagyta el a láz” - felelték. Akkor az apa ráeszmélt, hogy épp ebben az órában történt, hogy Jézus azt mondta neki: „Él a fiad.” És hívő lett egész háza népével egyetemben.

Biztos már előre készülődünk a karácsonyi napokra, és úgy tervezzük, hogy mindenkinek jó legyen. Szeretnénk, hogy békés, áldott, stressz mentes, egészséges karácsonyunk legyen. Bizony, mégis tudjuk, hogy közben mindig történhet valami váratlan, és a végén más lesz, ahogyan terveztük. Esetleg már most is küzdünk nehézséggel, lehet, hogy valaki beteg a családban. Mit teszünk ilyenkor? Van valaki, akihez fordulhatunk? Mit jelent ekkor számunkra, hogy Jézus a várt Messiás, amelynek elérkezésére készülünk adventben?
A királyi tisztviselő, akiről a mai idézetben hallunk, pogány volt. Beteg fia érdekében fordult Jézushoz: „Arra kérte, menjen el, gyógyítsa meg a fiát.” Mit hallott, mit tudott Jézusról? Milyen hit volt benne Jézus iránt? Jézus visszautasító szava nem tartotta vissza, hogy újra kérje Jézust. „Gyere, Uram.” Nem kellett neki csodát látni, hogy higgyen Jézusban. Hitt Jézus szavában, ezért meggyógyult fia. Hitt abban, hogy Jézus szavának van hatalma és teremtő ereje (vö. Iz 55,11).
Jézus a várt Messiás. Mégsem úgy lépett fel, mint egy nagy csodatevő, aki mindenkinek megígérte volna a testi gyógyulást. Nem mondta, hogy vele megszűnnek majd az ember összes betegségei, bajai. Viszont azt ígérte meg azoknak, akik hozzá jönnek, hogy megtalálják nála a lelki megnyugvást. „Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, s akik terhet hordoztok - én megkönnyítlek titeket. Tanuljatok tőlem, s megtaláljátok lelketek nyugalmát.” (Mt 11,28-29) Bármennyire is szeretnénk, lehet, hogy idén a Szenteste sem lesz gondtalan. Ám ezen az estén megszületett értünk újra Jézus, aki megosztotta velünk emberi sorsunkat, nehézségeinket, szenvedéseinket. Egy lett velünk, és így megmutatta nekünk az utat, hogyan tudjuk élni életünket, a szenvedést is belefoglalva abba. „A keresztény ember tudja, hogy a szenvedést nem lehet kiiktatni, de értelmet nyerhet, hogy a szeretet tettévé válhat: ráhagyatkozás Isten kezére, aki nem hagy el minket, ezért a szenvedés időszaka a hitben és a szeretetben való növekedés ideje lehet.” (Lumen Fidei 56). „Drága Jézusom, ma kérlek, erősítsd meg hitemet, és könnyítsd meg terhemet.”

Feladat a mai napra: Meglátogatok vagy felhívok egy beteget és imádkozom érte.

Este: Visszatekintés a napra: Hol tapasztaltam ma Isten segítségét, gondoskodását? Mi volt számomra nehéz? Azokat a szituációkat és helyzeteket, amelyeket nehezen tudok kezelni, Isten kezébe helyezem.