XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2013. december 13., péntek

December 13.



Napi elmélkedéshez:         Mt 25,14-23
Úgy lesz akkor, mint amikor egy ember arra készült, hogy külföldre menjen. Hívta a szolgáit és átadta nekik vagyonát. Az egyiknek öt talentumot adott, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, mindegyiknek a képessége szerint; és elment külföldre. Ekkor rögtön elindult az, aki öt talentumot kapott, dolgozott velük, és szerzett másik ötöt. Éppígy az is, aki kettőt kapott, szerzett másik kettőt. Az viszont, aki egyet kapott, elment, a földbe ásva elrejtette ura pénzét. Sok idő múltán megjött ezeknek a szolgáknak az ura és számadást tartott velük. Előállt ekkor az, aki öt talentumot kapott, hozott másik öt talentumot, és így szólt: „Uram, öt talentumot adtál nekem, nézd, másik öt talentumot nyertem rajta.” Az ura azt mondta neki: „Jól van, derék és hű szolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.” Ezután jött az is, aki a két talentumot kapta és így szólt: „Uram, két talentumot adtál nekem, nézd, másik két talentumot nyertem rajta.”Az ura azt mondta neki: „Jól van, derék és hű szolga, a kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.”

Jézus Krisztus második eljövetelére várva, Isten munkatársaiként számol velünk, rajtunk keresztül akar jelen lenni és láthatóvá tenni országát a földön. Ezért mondja Jézus irántunk való bizalommal: „Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én végbevittem, sőt még nagyobbakat is végbevisz, mert az Atyához megyek” (Jn 14,12). Erről is szól a mai példabeszéd: „Hívta a szolgáit és átadta nekik vagyonát”. Isten vagyonából adott nekünk, ami elsősorban nem anyagi vagyon, hanem Isten saját lénye: a szeretetet. Isten szeretetével, lelki adományaival kell dolgoznunk, úgy hogy továbbadjuk az embereknek a szeretetet, a fényt, a hitet, a reményt, az élet értelmét stb. A példabeszéd rövidebb változatát választottuk, mert ma inkább a két első szolgára akarunk figyelni. „Mindegyiknek a képessége szerint” adtak a vagyonból. És mindkettő elkezdett vele dolgozni, anélkül, hogy az, aki „csak” két talentumot kapott, a másikkal összehasonította volna magát. Biztos örült a két talentumnak és tudta, hogy ennél több túlterhelte volna őt. Isten előtt csak az számít, amit én személyesen kaptam és nem az, amit a többiek kaptak. Csupán az enyémről fog számon kérni. És az a szép még ebben a példabeszédben, hogy a gazda ugyanazt mondja annak is, aki öt talentumot kapott, mint annak, aki csak kettőt: „Jól van, derék és hű szolga! A kicsiben hű voltál, sokat bízok rád: menj be urad örömébe.” Isten nem tesz különbséget, mindenkit meghív, hogy részt vegyen az örömében. Számunkra pedig ez a legnagyobb jutalom: hogy együtt örvendezhetünk az Úrral. Isten örül a mi apró hűségünknek, amikor megpróbáljuk továbbadni szeretetét, megbocsátani, türelmesnek lenni... .

Feladat a mai napra: Örülök annak, hogy Isten szeretetének a kifejezése lehetek, és a mai napon arra figyelek, hogyan tudok örömet okozni, pl. mosolyommal, figyelmemmel, segítségemmel.

Este:Visszatekintés a napra: A mai napra visszatekintve, hol tudtam valamit Isten szeretetéből továbbadni? Hol fedezem fel a Szentlélek gyümölcseit? Hálát adok érte és örülök neki, ahogyan Isten is örül neki. Köszönöm, Uram, hogy a te szolgád lehetek.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma