Lk 5,12-16
Amikor Jézus az egyik városban tartózkodott, egy
leprával borított férfi meglátta, elé borult és kérte: „Uram, ha akarod,
megtisztíthatsz!” Erre kinyújtotta kezét, megérintette, és így szólt hozzá:
„Akarom, tisztulj meg!” És azonnal megtisztult a leprától. Meghagyta neki, hogy
ne mondja el senkinek: „Hanem menj el, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel
tisztulásodért a Mózes által előírt áldozatot bizonyságul nekik.” A dolog híre
mégis egyre jobban elterjedt. Nagy tömeg gyűlt egybe, hogy hallgassa, és ki-ki
meggyógyuljon betegségéből. Ő azonban elvonult a pusztába, és imádkozott.
Milyen
nagyszerű, hogy van egy Jézusunk, aki minden időben „rendel” és fogadja a
betegeket, fáradhatatlanul dolgozik, szüntelenül fordulhatunk hozzá a
bajainkkal, betegségeinkkel. Nagy kérdés, hogy elhisszük-e, hogy a mi bajainkra
is van gyógyulás? Testvérem, hiszed, hogy a Názáreti Jézus ma is gyógyít és
téged is megtud és meg akar és meg is fog gyógyítani?! Nincs olyan baj,
fájdalom és gond, amit Ő meg ne tudna oldani! De, a leprás beteg hite nélkül
mit sem érünk: „Uram, ha akarod,
megtisztíthatsz!”. A gyógyulásunk első lépése, ha bízzunk Jézusban,
elé merünk állni, megvalljuk a bűneinket és az Ő végtelen irgalmára bízzuk magunkat.
Ez a bizalom hasonló ahhoz, mint amikor úszni kezdünk, amikor ellökjük magunkat
a parttól, a lendületünket kihasználva ráfekszünk a vízre és haladunk előre. A
gyógyulásunk kezdete, hogy bátran elrugaszkodunk a parttól és felfekszünk a
bizalom tengerére. Ne akarjuk befolyásolni az eseményeket, ne akarjunk mi
diktálni és megmondani, hogy mikor mi történjen. Mély bizalommal és békével, őszinte
ráhagyatkozással tekintsünk a jövőbe. Bizalom, bizalom és végtelen bizalom.
Amikor megtörténik a csoda, az Úr meggyógyít minket, nagyon fontos, hogy ne hagyjuk
el csendesen a terepet, ne hagyjuk ott a Mestert. Vállaljuk azt, amin keresztül
vitt minket, a gyógyulást, a szabadítást. Arra, hív minket, hogy legyünk tanúi,
merjük megosztani másokkal a mi tapasztalatainkat és vezessünk oda hozzá
másokat, akik szükséget szenvednek, betegek és akarják a gyógyulást. Nem
hallgathatunk azokról a csodákról, amit a mi életünkben tett az Úr. Mint a
jelzőtüzeknek kell világítanunk, hirdetnünk az Ő csodáit, utat mutatni a
megfáradtaknak, betegeknek, szükséget szenvedőknek. Hirdetnünk kell, hogy Jézus
ma is gyógyít, segíteni akar, segíteni fog. Lennél az Ő jobbkeze, a munkatársa,
az asszisztense? Mi a válaszod az Ő hívására?
Feladat a mai napra: Sorba veszem életem
nehéz helyzeteit, betegségeit, kríziseit, amelyekben felismertem Jézus
jelenlétét és gyógyító erejét, szabadítását. Hálát adok ezekért a nehéz
helyzetekért és kérem, hogy mutassa meg mire hív, hova akar ezeken az eseményeken
keresztül engem elvezetni.