XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. március 1., kedd

Március 1.



2Sám 11,1-3; 12,7-9
Egy évre rá, abban az időben, amikor a királyok hadba szoktak szállni, Dávid elküldte Joábot és vele a testőrségét, és egész Izraelt. Maga Dávid Jeruzsálemben maradt. Az egyik nap este felé történt, hogy Dávid fölkelt fekvőhelyéről és fölment királyi palotája tetőteraszára. A tetőről meglátott egy asszonyt, amint épp fürdött. Nagyon szép asszony volt. Dávid elküldött és értesüléseket szerzett az asszony felől. Így tájékoztatták: „Batseba az, Eliam lánya, a hetita Urijának a felesége.” Erre Dávid elküldte embereit és elhívatta. ...
Ezt mondta hát az Úr, Izrael Istene,(Dávidnak): Fölkentelek Izrael királyává. Neked adtam urad házát és a kebledre urad asszonyait, rád bíztam Izrael házát és Júda házát. S ha ez kevés lett volna, még megtetéztem volna ezzel meg azzal. Miért vetetted hát meg az Urat, s tettél olyat, ami gonosznak számít az Úr szemében?

Isten választottja sem mentes különböző kísértésektől. Ha azonban nem vigyázatos, bűnt is el fog követni, ahogyan látjuk Dávid király életében. Miből állt Dávid bűne? Nem csupán egy bűnös cselekvésből, hanem egyre mélyebben belekeveredett a bűnbe. A lustaságával kezdődött: ahelyett, hogy a hadsereggel harcolt volna, Jeruzsálemben maradt és napközben is hosszan aludt (feküdt). A felébredés után, a szem kívánsága is felébredt benne. Meglátott egy asszonyt, aki nagyon szép volt. A kívánság maga még nem volt bűn, de arra csábította Dávidot, hogy magához hívatta az asszonyt, bár tudva, hogy másnak a felesége. Irigykedett Urija szép feleségére. Szívében nem hallgatott Isten szavára, parancsára: „Ne kívánd felebarátod feleségét.” Dávid nem állt ellen kívánságának, tiltott módon megszerezte magának az asszonyt. Sőt annyira messze ment, hogy megölette a férjét, Uriját, mert bűnös tette következményét el akarta titkolni. Tudatosítanunk kell önmagunkban, amikor a szem kívánsága és az irigység felébred. Kis gyerekeknél már sokszor megfigyeltem, hogy szépen játszottak, de amikor az egyik egy új tárgyat a kezébe vett, a másik is pont azt akarta, és próbálta elvenni tőle. Ha mégsem sikerült, látszott rajta egy bizonyos szomorúság. Bár mi már megtanulhattuk, hogyan kell viselkednünk a másikkal szemben, mégis ugyanaz a mechanizmus zajlik bennünk. Látunk valamit, és azt szeretnénk mi is. Vagy irigykedünk valami miatt, ami a másiké. Nem csak tárgyra kell gondolnunk, hanem tehetségre, talentumra, testalkatra, mint szépségre, stb. Kérdezzük meg magunkat, miért vagyunk szomorúak? Az irigység is lehet az oka. „Az irigység a szomorúság egy fajtája, ezért a szeretet visszautasítása; a keresztény embernek jóakarattal kell harcolnia ellene. "Azt szeretném, hogy Istent dicsőség érje általam. Örvendj tehát testvéred virulásán, és meg fog dicsőülni általad Isten. És valamennyien azt fogják mondani: „Áldott az Isten, akinek ilyen, minden irigységtől mentes, mások javai fölött örvendező szolgái vannak.”.". (KEK 2540)

Feladat a mai napra: Figyelek a szememre, a látásomra. Annak szeretnék örülni, ami a másiké.

Este:Visszatekintés a napra: Hogyan sikerült visszafogni a vágyaimat idegen dolgoktól? Elhiszem-e, hogy Isten mindig ad nekem annyit, amire szükségem van? „Óvj meg engem, te vagy az én Istenem, nagyobb javam nincsen nálad.” (Zsolt 16,2)

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma