XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2016. február 15., hétfő

Február 15.



 Jer 24,6-7
Feléjük fordítom tekintetem, hogy jót tegyek velük, és visszahozom őket ebbe az országba. Mert fölépíteni akarom őket, nem lerombolni; elültetni őket, nem kigyomlálni. És szívet adok nekik, hogy elismerjék: én vagyok az Úr. Ők az én népem lesznek, én meg Istenük leszek, mert teljes szívükből hozzám térnek.

Belső éhségünk és szomjúságunk különféle módon fejeződhet ki. Az ószövetség imádkozó emberei az Isten utáni szomjúságukról beszélnek: „Isten, én Istenem, téged kereslek, utánad szomjazik a lelkem!” (Zsolt 63,2) Szomjazzák, hogy lássák Isten arcát: „Sokan mondják: Ki fordul még jóval felénk? Ragyogtasd ránk arcodat, Uram!” (Zsolt 4,7) Sokszor tapasztalták, hogy Isten szeretettel tekint rájuk. Vajon bennünk is létezik-e ez a szomjúság egy szerető tekintet után? A gyerekek öntudatlanul keresik a szülök tekintetét, pozitív megerősítésre szorulnak. Számunkra egy szeretetteljes tekintet építő, egy barátságtalan, sötét tekintet azonban inkább elkerülünk.  
Nem rég egy ismerős hölgy kedvességből befogadta egy hétre főnökének már felnőtt lányát, aki gyenge autizmusban szenvedett. A hét után a lány édesanyja meglepve kérdezte a hölgytől: „Mit csináltál lányommal, annyira megváltozott, mennyire megnyílt.” „Csak jóságosan néztem rá és szeretettel bántam vele.” Egy szerető tekintet képes a másik embert kihozni önmagából.  
Isten a mai bibliai idézeten keresztül mondja nekünk: „Szeretettel fordítom feléd tekintetemet. Rajtad tartom szememet jóindulattal. Jót akarok neked.” Elhihetjük, hogy Isten mindig jóságosan tekint ránk. Nem azzal kínoz minket, hogy arcát elfordítja tőlünk. Bár néha ez lehet a benyomásunk, ahogyan Izrael népe is gondolta, Isten viszont bizonygatja: „Igaz, elhagytalak egy röpke pillanatra, de most nagy irgalommal visszafogadlak. Amikor haragom fölgerjedt, egy pillanatra elrejtettem előled arcomat. De most örökre szóló irgalommal megkönyörülök rajtad. Az Úr mondja ezt, a te Megváltód.” (Iz 54,7-8) Most örökre szóló irgalomból már nem fordítja el tőlünk arcát. Jézusban Isten megmutatta vég nélkül szerető arcát. Amikor Péter megtagadta Jézust, Jézus „megfordult, s rátekintett Péterre.” Ha számunkra Isten vagy Jézus tekintete inkább egy felülvizsgáló, ellenőriző tekintetet jelent, kérjük tőle, „adj nekem szívet, hogy felismerjen.” „Mutasd meg igazi arcodat!”

Feladat a mai napra:  Arra figyelek, hogyan reagálok az emberek tekintetére. Igyekszem arra, hogy saját tekintetem jóságos legyen mások iránt.
--- A lap hátsó oldalát felhasználhatjuk feljegyzéseknek! ---
Este: lelkiismeretvizsgálat:  Felfedeztem a mai napon Isten szeretetteljes tekintetét? Miben látom, hogy jót tett velem? Kifejezem neki hálaadásomat. „Ragyogtasd rám arcod és szabad leszek.” (Zsolt 80,20)

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma