Jn
3,16-21(Isten szeretete és az ember szabadsága)
Mert
úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz
benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen. Nem azért küldte el Isten a Fiát a
világba, hogy elítélje a világot, hanem, hogy üdvösséget szerezzen a világnak.
Aki hisz benne, az nem esik ítélet alá, aki azonban nem hisz, már ítéletet vont
magára, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiában. Ez az ítélet: a világosság a
világba jött, de az emberek jobban szerették a sötétséget, mint a világosságot,
mert tetteik gonoszak voltak. Mert mindenki, aki gonoszat tesz, gyűlöli a
világosságot, s nem megy a világosságra, nehogy kiderüljenek a tettei. Aki
ellenben az igazsághoz szabja tetteit, a világosságra megy, hadd derüljön fény
a tetteire, amelyeket az Istenben vitt végbe.”
A
megváltás hátterében Isten szeretete áll. Hiszen az Atya szeretetből teremtette
a világot, szeretetből tartja fenn, szeretete a teremtés óta kiárad a világra
és a világ minden teremténye felé. Szeretetből a vele való közösségre teremtette
az embert. Amikor a szabadsággal felruházott ember fellázadt Isten ellen ez az
Istennel való közösség megszakadt. Isten
ezután sem hagyta el az embert, hanem a bűnből való megváltásra Fiát adta.
Isten szeretete egy konkrét személyben, Jézus Krisztusban ölt testet, aki által
az Atya új örök életre szóló szövetséget ajánlott az embernek: a benne való
hitet. Aki a megfeszített és feltámadt Jézusban hisz, az nem veszik el bűnei
miatt, hanem örökké él. Az örök élet egy másfajta élet, mint a földi, a
természet rendje szerinti élet. Ez az élet a Szentlélek élete az emberben, aki
által mindenki az Atya gyermeke és Jézus testvére lesz. Ez az élet már az örök
élet kezdete, mert az Isten törvénye szerinti élet nem szűnik meg a halállal. A
halállal csak a földi élet zárul le. Isten nem azért küldte a Fiát, hogy
elítélje a világot, de a Fiú megjelenése állásfoglalásra kényszeríti az
embereket. Aki hisz a Fiúban, annak a tetteit nem kell szégyellnie,
világosságban jár. Egyre több jótettet visz végbe, hogy kapcsolatban maradjon
Istennel, és a sötétben járóknak is világítson. Isten kegyelmi segítsége
mindenütt jelen van, és minden jótettben az ő országa bontakozik ki. Jézus
odaadása által Isten bebizonyította, hogy Ő nem csak teremtő, gondviselő, hanem
az embereket külön-külön, egyenként személyesen szerető Atya.