XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

Jelen elmélkedés témája:

A következő elmélkedéseket a Ferenc Pápa "Gaudete et exsultate" című apostoli buzdításából vesszük.
A „Gaudete et exsultate” kezdetű apostoli buzdítás, a keresztény ember életszentségre szóló jézusi meghívottságából indul ki, és miközben rámutat a jelen kor veszélyes útvesztőire, kijelöli az evangéliumok ajánlotta utat. Az életszentségre meghívottság mindenkinek szól!

2017. október 30., hétfő

Október 30.



Lk 20,1-8                            (Mondd, milyen hatalom birtokában teszed ezeket?)
Egy nap, amikor a népet tanította a templomban, s az evangéliumot hirdette, odamentek a főpapok, írástudók és a nép vénei, és megkérdezték: „Mondd meg nekünk, milyen hatalom birtokában teszed ezeket, vagy ki adta neked ezt a hatalmat?” Így felelt nekik: „Én is kérdezek tőletek valamit. Mondjátok meg nekem: János keresztsége az égből való volt, vagy emberektől származott?” Erre tanakodni kezdtek maguk közt: „Ha azt mondjuk: Az égből -, azt fogja kérdezni: Akkor miért nem hittetek neki? Ha meg azt mondjuk: Az emberektől -, megkövez minket az egész nép, mert meggyőződése, hogy János próféta.” Ezért azt válaszolták neki, hogy nem tudják, honnét való. Jézus erre így felelt nekik: „Akkor én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalom birtokában teszem ezeket.”

Jézus élete és tanításai bizonyítékul szolgálnak Izrael népének a hatalmáról. A templomba járok, a vidékiek, a szegények, a gazdagok, az írástudók és egy Nikodémus nevű farizeus is hallgatott rá, sokan hallgattak rá és követték őt. A törvény tanításával régen a tanítók az írástudók és a farizeusok rendelkeztek. De érezték, hogy a nép Jézusba veti a hitét. Látják, hogy Jézus nagy veszélyforrást jelent és találniuk kell valami bizonyítékot, hogy ne tudja folytatni a küldetését és hogy a nép ne higgyen neki. Emiatt kérdezik meg tőle: Kinek a hatalmával teszed mindezt? Nem mondják ki viszont, hogy a kérdésük arra vonatkozik, hogy égi hatalom , vagy az emberek hatalma által? Jézus kérdés-válasza sarokba szorította őket. János a zsidó nép számára próféta volt, akinek a tanításai a mennyből származnak. De miért nem hittek neki a tanítók, írástudók és az öregek? Jézus 3 éven keresztül a zsidó nép között élt, látták tetteit, hallgatták a tanításait, miért nem hitték el mégsem, hogy a hatalma az égből, Istentől való? Nehéz lehetett Jézusnak azzal szembesülnie, hogy a tanítók, az írástudók nem értik, hogy Isten benne él és hogy általa tanítja őket. Ez Jézus életének egy kiragadott pillanata, de ennek a helyzetnek ma is üzenete van, mindazok számára, akik hallgatják a tanításait. Hogyan érzi magát Jézus ma az emberek előtt, a mi életünkre nézve? Az életének, a halálának, a feltámadásnak van valami jelentősége számunkra? A tanításainak van valamilyen hatása az életünkre? És van-e valami, amit el kell hogy mondjon nekem? Ha elhisszük, hogy Jézus Isten, jóságos és könyörületes és ma is élő, akkor miért nincs hatása a tanításainak az életünkre? Lehet, hogy megkeményítettük a szívünket? Lehet, hogy nem ismerjük eléggé? Istent magunkban találhatjuk meg, ha hiszünk a tanításainak és egy olyan élettel, ami megmutatja, hogy kiben is hiszek igazából.

Feladat a mai napra: A mai napra írj ki egy idézetet Jézus tanításából, és nap közben idézd fel többször, hogy a szívedet átjárja.