XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

Jelen elmélkedés témája:

A következő elmélkedéseket a Ferenc Pápa "Gaudete et exsultate" című apostoli buzdításából vesszük.
A „Gaudete et exsultate” kezdetű apostoli buzdítás, a keresztény ember életszentségre szóló jézusi meghívottságából indul ki, és miközben rámutat a jelen kor veszélyes útvesztőire, kijelöli az evangéliumok ajánlotta utat. Az életszentségre meghívottság mindenkinek szól!

2017. október 8., vasárnap

Október 8.



Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpátrónája Sir 24,23-31; Gal 4,4-7; Lk 1,26-28
Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki jegyese volt egy férfinak, a Dávid házából való Józsefnek. A szűz neve Mária volt. Az angyal belépett hozzá és így szólt: „Üdvöz légy, kegyelemmel teljes! Az Úr veled van! Áldottabb vagy te minden asszonynál!”

A mai vasárnap a magyar Egyház Szűz Máriát, Magyarok Nagyasszonyát, Magyarország főpátrónáját ünnepli. XIII Leó pápa 1896 engedélyezte Vaszary Kolos bíboros érsek kérésére ezt az ünnepet. Azonban a magyar nép ezeréves történelme és Mária tisztelete alapozta meg a Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Szent István király halála előtt felajánlotta országát a Boldogságos Szűz Máriának. Mert olyanra akarta bízni országát egyetlen fia és utóda, szent Imre halála után, aki igazan tud segíteni. Tudta, hogy Isten Anyja pártfogásával és segítségével mindig számíthat népe. Így Szent István király végakaratából lett Magyarország Mária országa. Mai ünnepen tekintsünk Máriára, a mi Nagyasszonyunkra, és tanuljuk el tőle minden előtt Isten iránti nyitottságát és engedelmességét. Mire tanít minket a mai evangéliumi idézet? Milyen Máriával találkozunk ott?
Mária hívő és figyelmes lélekkel élte mindennapi életét. Szüleinek segített, velük dolgozott megélhetésükért, biztos barátaival is mulatott, de nem veszítette el magát benne. Szíve éber volt, várta az Úr eljövetelét. Hite azzal a mély bizonysággal vegyült, hogy az Úr nem hagyja magára népét. El fog jönni. Hogyan és mikor azt nem tudja, de nyitott volt az Úr megnyilvánulása iránt. Egy hívő, éber szív Isten számára olyan, mint egy meghívólevél. Így talán nem is meglepő, hogy Isten Máriához küldte el Gábor angyalt. Tudta, hogy befogadásra talál, hogy számíthat vele üdvösségre szóló tervei megvalósításában.
És velem? Megszólíthat és betérhet hozzám ma az Úr? Vagy úgy járok, mint az a Rabbi, akihez Isten bejelentkezett: Holnap elmegyek hozzád látogatóba. A Rabbi erre nagy erővel mindent elkészített a nagy vendég fogadására. A nap folyamán bekopogott hozzá egy hajléktalan, aztán egy özvegyasszony és egy gyermek, de a Rabbi elküldte őket azzal az indokkal, hogy most nem ér rá, vendéget vár, jöjjenek vissza máskor. Végül Isten aznap már nem jött. A Rabbi csalódottan szemre hányást tett az Úrnak: Nem azt mondtad, hogy eljössz, milyen tiszteletlen voltál, hogy így kitoltál velem, bár annyira készültem! De Isten azt felelte neki: háromszor is kopogtam nálad, de te mindig elküldtél.
Ma arra figyelek, hol és miként találkozom Istennel és kiben ismerhetem őt fel a környezetemben, családomban, hazánkban. Kérem Máriát, hogy tanítsa az Isten iránti figyelmességét, mint az Isten terveikkel való közreműködés készségét, hogy azáltal a mi hazánkban is megvalósítsam Isten országát.
Feladat a mai napra: Ahogyan a mai egyetemes könyörgések fogalmazzák, kérjük az Atyaistent, hogy alakítsa át szívünket, hogy a Boldogasszony példája szerint mi is reá figyelő és akaratát teljesítő keresztények legyünk.