Napi elmélkedéshez: Lk 15,25-32
Az idősebbik fiú
kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a
zeneszót és a táncot. Szólt az egyik szolgának és megkérdezte, mi történt.
Megjött az öcséd, és apád levágta a hizlalt borjút, hogy egészségben előkerült
- felelte. Erre ő megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért az apja kijött és
kérlelte. De ő szemére vetette apjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked és
egyszer sem szegtem meg parancsodat. És nekem még egy gödölyét sem adtál soha,
hogy egyet mulathassak a barátaimmal. Most meg, hogy ez a fiad megjött, aki
vagyonodat rossz nőkre pazarolta, hizlalt borjút vágattál le neki. - Az mondta
neki: Fiam, te mindig itt vagy velem, és mindenem a tied. S illett vigadnunk és
örülnünk, mert ez az öcséd halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült.”
Atyja nagylelkűségének és irgalmasságának idősebbik fia
nem tudott örülni, sőt "erre ő megharagudott, és nem akart bemenni". Az
idősebbik fiú reakciója talán nem ismeretlen számunkra sem: minket is néha
elfog a harag ember és Isten iránt is. A harag önmagában még nem rossz. Olyan
jelenség,amely természetesen ébred fel bennünk olyankor, amikor azt érezzük,
hogy igazságtalanul bántak velünk. Az idősebbik fiúnak semmiképp sem tetszett,
hogy az atyja - az ő szemében arcátlan, bűnös öccsének - ilyen nagy ünnepélyt
rendez. Ő azonban kitartott haragja mellett és elzárkózott a többiektől.
Kérdezzem meg ma magamat őszintén, hogy bennem mitől ébredhet fel harag. Azt
hogyan kezelem? Képes vagyok-e elengedni ezt a negatív érzést, vagy inkább
ragaszkodom hozzá? Hordozok-e még szívemben haragot embertársaim iránt? Vagy
akár Isten iránt? A mai imádságunkban azonban ne csak az idősebbik fiú érzelmeire
figyeljünk, hanem próbáljuk meg beleképzelni magunkat atyja helyzetébe. Mit
érez apa eme idősebbik fia iránt? Hogyan bánik vele? Figyeljük meg, hogy vele is ő a
kezdeményező. Feléje is ő teszi meg az első lépést, bár tudja, hogy nem könnyű
egy dühös emberrel beszélni. Mégis kijött a házából és kérlelte fiát. Mert az
apa eme fia iránt is irgalmas, és iránta való szeretete legyőz minden zárkózást
és haragot. Kérjük mi is ezt a kegyelmet, hogy megtapasztalhassuk Isten
irántunk való végtelen irgalmasságát, álljunk bármelyik fiú pártján is.
Haragunk soha nem akadály Isten számára. Mindig felkeres minket. Tanuljuk meg
ezt tőle. Előfordulhat, hogy családunkon belül vagy ismerőseink között is
adódik olyan eset, hogy haragból megszakítottak egy-egy kapcsolatot. Beszéljük
meg Istennel, hogy milyen szerepet szán nekünk abban, hogy némi előrelépés
történhessen általunk a kapcsolatok rendezésében.
Feladat a mai napra: Arra figyelek, hogy milyen érzéseket tapasztalok a nap folyamán. Amikor
ezek megnehezítik emberi kapcsolataimat, segítséget kérek Istentől.
Este: Visszatekintés a napra: Milyen érzéseket
tapasztaltam ma magamban? Esetleg indulatot, haragot? Megpróbálom tisztábban
látni, hogy honnan, miért jöttek, s hogy hogyan látja Isten ezt a helyzetet.
Hogyan tekint most rám, hogy fordult hozzám? Hagyjam, hogy a nap végén az Atya
újra hozzám forduljon és felkínálja szívemnek az igazi békességet.