Napi elmélkedéshez: Jer 2,13
Mert kétszeres gonoszságot követett el népem: elhagytak, engem, az élő
vizek forrását, azért, hogy ciszternákat ássanak maguknak, ciszternákat,
amelyek megrepedeznek, így nem tarthatják meg a vizet.
Jn 15,4-5
Maradjatok hát bennem, akkor én is bennetek
maradok. Amint a szőlővessző nem teremhet maga, csak ha a szőlőtőn marad, úgy
ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki
bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. Hisz nélkülem semmit sem tehettek.
Fontos minden nap újra a szemünk elé idézni azt, hogy
mire vagyunk hívva, hova is tartunk. Életünk célja, hogy szeretetté váljunk,
hiszen Isten képmására lettünk teremtve, aki azt akarta, hogy hasonlóvá váljunk
hozzá. Ezért fontos, hogy ma is tudatosítsuk magunkban, hogyan is tudjuk
megőrizni szívünkben a szeretetet, hogyan is válhatunk hasonlóvá Jézushoz. A
mai embernek egyik veszélye, hogy mindent maga akar megoldani. Persze nagyon
fontos, hogy önállók legyünk, és kezünkbe vegyük az életünket. A hitéletben ez
úgy néz ki, hogy megértjük, mit kell tennünk, Isten mit parancsol nekünk, aztán
megyünk és megtesszük, mintha Isten életünk végén azt várná tőlünk, hogy egy
listát felmutassunk, hogy mit hogyan tudtunk csinálni. De Jézus egészen másról
beszél. Jeremiás próféta könyvében Isten azzal vádolja az ő népét, hogy elhagytak, engem, az élő vizek forrását, azért,
hogy ciszternákat ássanak maguknak, ciszternákat, amelyek megrepedeznek, így
nem tarthatják meg a vizet. Azaz, önállósították magukat, hogy saját fejük
szerint cselekedjenek. De Isten nem ezt akarja. Jézus ugyanezt a gondolatot a
szőlőtő és szőlővessző képével fejezi ki: Maradjatok
hát bennem, akkor én is bennetek maradok... Hisz nélkülem semmit sem tehettek.
Nem érhetjük el Jézushoz való hasonulásunkat saját erőfeszítésből. Saját erőből
nem tudunk szeretetté válni. Szeretetünk véges és nagyon emberi. A sok böjt és gyakorlás
nem hozza meg az eredményt, ha Jézussal nem élünk folyamatos és szoros
kapcsolatban. Hiszen Isten maga viszi végbe bennünk ezt a művet! Isten nem
várja tőlünk, hogy magunkból szeressünk, és mintegy „kipréseljük” magunkból az
utolsó csepp szeretetet is, hanem hogy a forrással maradjunk kapcsolatban, mert
Isten rajtunk keresztül akarja szeretni ezt a világot. Ezért semmi más dolgunk
nincs, mint arról gondoskodni, hogy a csatorna „ne duguljon el”, hogy rajtunk
keresztül tudjon áramolni Isten szeretete az emberek felé. Ez egy más fajta
imamódot is igényel. Nem a fejünkkel imádkozunk, hanem egész lényünkkel, mely
kapcsolatba lép a bennünk jelen lévő Istennel, a bennünk felszökellő szeretetet
forrásával.
Feladat a mai napra: A mai napon nem saját erőmből, hanem a bennem lévő
szeretet forrásával próbálom szeretni munkatársaimat, családtagjaimat.
Este: Visszatekintés a napra: Hogyan
életem a mai napot? Ki igényelt tőlem egy szeretetteljes választ? Tudtam-e
kapcsolatba kerülni a bennem lévő szeretet forrásával? Hogyan éltem meg ezt?
Hogyan volt jelen számomra Jézus? Esetleg mi esett nehezemre? Kérem a
kegyelmet, hogy holnap jobban tudjak kapcsolatban maradni Jézussal. Lezárom
imámat egy Miatyánkkal.