XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. december 23., szerda

December 23.



Mal 3,13.23-24               (Isten irgalma megfinomít minket)

1Nézzétek, elküldöm hírnökömet, hogy elkészítse előttem az utat. Hamarosan belép szentélyébe az Úr, akit kerestek, és a szövetség angyala, aki után vágyakoztok. Lám, már jön is! – mondja a Seregek Ura. 2De ki fogja tudni elviselni jövetele napját? És ki maradhat állva, amikor megjelenik? Mert olyan, mint az olvasztók tüze és a ványolók lúgja. 3Leül, mint az ezüstolvasztó és -tisztító mester. Megtisztítja Lévi fiait, megfinomítja őket, mint az aranyat és az ezüstöt, hogy méltóképpen mutassák be az áldozatot az Úrnak. 4Júda és Jeruzsálem áldozata tetszeni fog akkor az Úrnak, éppúgy, mint a régmúlt időkben, mint az első években. 23Nézzétek, elküldöm nektek Illés prófétát, mielőtt elérkeznék az én nagy és félelmetes napom. 24Ő újra fiaik felé fordítja az apák szívét, és apáik felé a fiaik szívét, nehogy elmenjek és átokkal sújtsam a földet.

Eléggé félelmetes képet kapunk itt Isten működéséről: 2De ki fogja tudni elviselni jövetele napját? És ki maradhat állva, amikor megjelenik? Mert olyan, mint az olvasztók tüze és a ványolók lúgja. 3Leül, mint az ezüstolvasztó és -tisztító mester.” Sokszor az a kép él bennünk az Ószövetségről, hogy Istentől félnünk kell, mert majd eljön és rettenetesen lecsap az emberre, széttöri őt, követ kövön nem fog hagyni. De mindig kétféle módon közelíthetünk a szentíráshoz: 1) kereshetjük benne Isten szerető, irgalmas cselekvését, szándékát, vagy 2) kereshetjük benne a rettenetes Isten arcát, akinek az a szándéka, hogy igazságot szolgáltasson magának, és elpusztítsa a gonosz embert. De nem felejthetjük el, hogy Jézus már bemutatta nekünk Isten igazi arcát! „Jézus Krisztus az Atya irgalmasságának az arca. Úgy tűnik, ez a szó jól összefoglalja a keresztény hit misztériumát. Az Atya irgalmassága a názáreti Jézusban vált elevenné, láthatóvá, őbenne érte el csúcspontját. Az Atya, „a végtelenül irgalmas Isten” (Ef 2,4), miután kinyilatkoztatta a nevét Mózesnek mint „irgalmas és könyörülő Isten, hosszan tűrő, gazdag kegyelemben és hűségben” (Kiv 34,6), nem hagyott fel azzal, hogy a történelem során különféle módokon megismertesse a maga isteni természetét.”[1] Hogyan nyilvánítja ki nekünk Isten szeretetét a mai igerészben? Miben áll szeretete? Aki már megtapasztalta tudja, hogy Isten szeretetének egyik legcsodálatosabb ajándéka pontosan a megtisztulás kegyelme. Igaz, nem mindig kellemes, mert szégyenérzetet kelt bennünk, de Isten fantasztikus finomsággal és tapintatossággal, ahogy senki más nem ért hozzá, megtisztít és megfinomít minket. Megmutatja nekünk az igazságot, mely nem megnyomorít, hanem ellenkezőleg, teljesen szabaddá tesz minket. Amikor Isten megtisztít minket, bensőleg szabaddá válunk, szárnyalni kezdünk, lubickolunk a boldogságban, mert végre megszabadulhattunk mindattól a tehertől, ami megnyomorított minket, és amit senki más nem tudott volna levenni vállunkról. És tudjuk, hogy végtelenül szeretve vagyunk. Ebben a tisztulásban, ami inkább a finom csipke óvatos mosására hasonlít, megtapasztalhatjuk, hogy Isten valóban elkötelezte magát irántunk, míg teljesen helyre nem állította bennünk istengyermeki méltóságunkat, arcának ragyogó képmását.
Feladat a mai napra: Kérem Istentől a kegyelmet, hogy ő tisztítson meg mindentől, ami elválaszt még tőle.


[1] Ferenc pápa. Misericordiae vultus. 1.