Mk 1, 9-11: A keresztségben Isten gyermekei lettünk
Azokban a napokban történt, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkereszteltette magát Jánossal a Jordánban. Amikor feljött a vízből, látta, hogy megnyílik az ég, és a Lélek galamb alakjában leszáll rá. Szózat is hallatszott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.”
Ma, amikor belépünk az imádságba, szemlélhetjük Jézust, aki Keresztelő Szent Jánosnál megkeresztelkedik. János két dolgot biztosan tudott az eljövendő Krisztusról, hogy nem ő maga az (Keresztelő János), a másik pedig, hogy az, akire a Szentlélek rá száll és rajta marad, az a Krisztus. Ebben a szentírási részben ez meg is történik. Maga az Atya mondja, hogy „Te vagy az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik. Ebben a pillanatban jelen van az egész Szentháromság, a Lélek, az Atya és a Fiú. Jézust szemlélhetjük, hogy milyen mély egységben, közelségben él a Szentháromság többi tagjával. A keresztség által mi is Isten gyermekei lettünk. Az Atya fölöttünk is kimondta: “Te vagy az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.” Mi is megvagyunk hívva arra, hogy Jézushoz hasonlóan megéljük a Szentháromság közelségét, és bensőségességét.
Feladat a mai napra: Megpróbálok ma annak a tudatában élni, hogy Istenhez tartozom, mint az Ő szeretett gyermeke.