XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. augusztus 8., szombat

Augusztus 8.



ApCsel 10,1-5; 11,11-17     (Vallásos volt egész háza népével együtt)
Cezáreában élt egy Kornéliusz nevű férfi, az itáliai zászlóalj századosa. Vallásos és istenfélő volt egész háza népével együtt. Bőségesen osztotta az alamizsnát a népnek, és állandóan imádkozott az Istenhez. A nap kilencedik órájában látomása volt. Egész világosan látta, hogy az Úr angyala belép hozzá és megszólítja: „Kornéliusz!” Ránézett és ijedten kérdezte: „Mi az, Uram?” Az így válaszolt: „Imádságod és alamizsnád felszállt az Isten színe elé, s megemlékezett rólad. Ezért most küldj embereket Joppéba, és hívasd el Simont, más néven Pétert.  ... Péter hozzáfogott, és sorjában elbeszélte nekik a történteket: Ebben a pillanatban három ember ért a házhoz, ahol laktam. Cezáreából küldték őket hozzám. A Lélek felszólított, hogy habozás nélkül menjek el velük. Velem tartott ez a hat testvér is, és az illető férfi házába értünk. Elmondta, hogy angyal jelent meg házában és felszólította: Küldj Joppéba, hívasd el Simont, más néven Pétert! Ő majd elmondja, ami neked és egész házad népének üdvösséget szerez. Alighogy beszélni kezdtem, leszállt rájuk a Szentlélek, éppen úgy, ahogy miránk a kezdet kezdetén. Eszembe jutottak az Úr szavai, amikor mondta: János csak vízzel keresztelt, de ti a Szentlélekben fogtok megkeresztelkedni. Ha tehát az Isten ugyanazt az ajándékot adta nekik is, mint nekünk, akik hiszünk Jézus Krisztusban, ki vagyok én, hogy akadályt gördítsek az Isten útjába?”

Az apostolok cselekedeteiben Kornéliusz alakja nagyon fontos szerepet játszik a pogányok egyházba való felvételének folyamatában. A tizedik és a tizenegyedik fejezet bőven beszél erről a fontos eseményről. Mi ma inkább abból a szempontból szeretnénk Kornéliusszal foglalkozni, hogy „egész háza népével együtt” vallásos és istenfélő volt, vagyis nemcsak ő szerepel itt, hanem egész háza népe és hozzátartozói. Isten nemcsak azt akarta, hogy Kornéliusz keresztény legyen, hanem hogy egész családja, háztartási alkalmazottjai is. Nagy családban gyakorolta hitét. Bár pogány volt, de nem a mai értelemben vett ateista. Azokhoz tartozott, akik a zsidó monoteizmussal szimpatizáltak, ezért a zsidó szegények között osztotta az alamizsnát és állandóan imádkozott Izrael Istenéhez. Isten a megfelelő időben imádságában szólt hozzá: „Imádságod és alamizsnád felszállt az Isten színe elé, s megemlékezett rólad.” Ő a közvetítő, hogy Isten üdvözítő szándéka, rá és egész háznépére vonatkozóan, megvalósuljon. Péter apostolon keresztül hallották meg az üdvösségszerző szót, az evangéliumot. Péter Jézus Krisztust hirdette nekik és mindannyiukra leszállt a Szentlélek. Bár mi keresztények vagyunk és már ismerjük Jézust és hiszünk is benne, Kornéliusszal és háza népével történteknek mégis fontos mondanivalója van számunkra, családi együttlétünk számára: Közösen kell újra és újra hallgatnunk Isten igéjére, 'Isten szava alá kell helyezni magunkat', annak a szava alá, aki üdvözít és új életet ad nekünk. Másrészt pedig, milyen szép lenne, ha mi is megtapasztalnánk, hogy a család az a hely, ahol a Szentlélek jelen van és munkálkodik minden egyes tagban.
Feladat a mai napra: A mai napon különlegesen is figyelek arra, mire indít az Isten: mit tegyek, kihez menjek... Hűségesen végrehajtom (mint Kornéliusz) azzal a tudattal, hogy nemcsak nekem jó ez, hanem ezzel esetleg más embert szolgálok.

Kapcsolatfelvétel, elmélkedések megrendelése, imaszándék, jelentkezés programokra

Név

E-mail *

Üzenet *

Látogatók száma