XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. február 10., kedd

Február 10.



Jn 15,1-11                       (Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők.)

Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám pedig a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, amely nem hoz rajtam gyümölcsöt, lemetsz, és minden termőt megtisztít, hogy többet teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet mondtam nektek. Maradjatok bennem, és én tibennetek. Miként a szőlővessző nem tud gyümölcsöt hozni önmagától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti pedig a szőlővesszők. Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. Ha valaki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad; összeszedik, tűzre vetik és elég. Ha bennem maradtok, és az én igéim tibennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és megkapjátok. Azáltal dicsőül meg Atyám, hogy sok gyümölcsöt hoztok, és tanítványaim lesztek. Ahogy engem szeretett az Atya, úgy szerettelek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben. Ha parancsaimat megtartjátok, megmaradtok szeretetemben, mint ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és örömötök teljes legyen.
Egy másik nagyon kifejező kép a szőlőtő, mely ugyanazt a valóságot fejezi ki mint Krisztus misztikus teste. Krisztus a szőlőtő, mi pedig a szőlővesszők vagyunk. Egy szőlőtövön sok vessző szokott nőni. És amit a vesszők nem választhatják maguktól, hogy egymás mellett akarnak-e lenni, vagy sem, úgy mi sem választhatjuk ki, hogy milyen családba születünk, kik a testvéreink, kikkel fogunk egy szomszédságban, társadalomban, korszakban élni. Minden szőlővesszőnek azonban az a közös, hogy a tőhöz tartozik. Belőle nő ki. Sőt, a szőlővessző önmagától életképtelen. Szüksége van a tőre, ami ellátja őt nedvességgel, ásványokkal. Csak akkor tud kifejlődni és gyümölcsöt teremni, ha szoros egységben van a szőlőtővel. Így van ez a mi életünkben. Isten bennünket magának teremtett, arra, hogy vele életközösségben éljünk örökké. Az ember kiteljesedése tehát csak úgy lehetséges, ha Istennel egységben él. Hiszen tőle kap mindent, amire szüksége van, tőle kapja élete célját és értelmét. De a legfontosabb, hogy tőle kapja azt a folytonos, feltétel nélküli szeretetet, amiből igazán életképes lesz, és gyümölcsöt tud érlelni. Élhet-e az ember teljes és boldog életet Isten nélkül? Vagy talán inkább úgy kellene feltennünk a kérdést: Élhet-e az ember teljes és boldog életet szeretet nélkül? Hiszen lehet, hogy egyesek azt mondanák, hogy Isten nélkül igen. De szeretet nélkül nem. Szeretet nélkül az ember elsorvad testileg és lelkileg. Az olyan, mint a növény nedvesség nélkül. Életképtelen. Jézus mondja: Maradjatok meg szeretetemben. Azért mondtam nektek ezeket, hogy az én örömöm bennetek legyen, és örömötök teljes legyen.
Feladat a mai napra: A mai napon szemlélhetem a szőlőtő valóságát saját életemben. Ha segít, kimehetek a természetbe és szemlélek egy növényt, fát. De lehet szobanövény is. És megkérdezhetem tőle, hogyan él. Mi élteti őt? Mi a rendeltetése? Hogyan éli életét Istennek? És én, mi éltet engem? Mi az én rendeltetésem? Hogyan élhetnék egészen Isten jelenlétében és szeretetében?