XVI. Benedek pápa:

"Fontos emlékeznünk arra, hogy a legnagyobb karitatív tevékenység éppen az evangelizáció, azaz „az Ige szolgálata”. Nincs jótékonyabb, azaz karitatívabb cselekedet a felebarát iránt, mint megtörni Isten Igéjének kenyerét, az evangélium jó hírének részesévé tenni, bevezetni őt az Istennel való kapcsolatba: az evangelizáció az emberi személy legnemesebb és legátfogóbb fejlődését segíti elő."
( XVI. Benedek pápa. Nagyböjti üzenet 2013).

2015. február 1., vasárnap

Február 1.



MTörv 18,15-20; 1Kor 7,32-35; Mk 1,21-28

Kafarnaum városában Jézus szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Mindenki nagyon csodálkozott tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. A zsinagógában volt egy ember, akit megszállt a tisztátalan lélek. Ez így kiáltott fel: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket? Tudom, ki vagy: az Isten Szentje!” Jézus ráparancsolt: „Hallgass el, és menj ki belőle!'' A tisztátalan lélek erre össze-vissza rángatta az embert, aztán nagy kiáltással kiment belőle. Mindenki nagyon megdöbbent. Az emberek egymást kérdezgették: „Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas! Még a tisztátalan lelkeknek is parancsol, és azok engedelmeskednek neki!” El is terjedt a híre hamarosan Galilea egész vidékén.

A mai evangélium Jézust állítja elénk, aki szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Tanítása azonban csodálkozást keltett a hallgatóságban. Az emberek egymást kérdezgették: „Mi ez? Új tanítás, és milyen hatalmas!” Miben lehetett más Jézus tanítása? Jézus, bár nem volt képzett írástudó, de ha tanítani kezdett, mindenki számára érezhető volt, hogy szavának súlya, jelentősége van, tanítása az Istentől való. Nem „megtanult” szöveget adott át az embereknek, hanem az Atyáról beszélt nekik. És mivel ő a Fiú, tudta, kiről és miről beszél, hiszen ismeri az Atyát, ismeri gondolkodását, terveit, vágyait és tudja, hogy ki az ember, milyen méltósággal bír Isten előtt. Így Jézus tanításaiban, szavaiban, az Atyával való kapcsolat tükröződik vissza. Jézus az az igazi próféta, amelyet Isten Mózesen keresztül megígért Izrael népének: „Prófétát támasztok nekik testvéreik köréből, mint téged; ajkára adom szavaimat, s ő mindent tudtukra ad, amit parancsolok neki.” Jézus nem saját szavait közvetíti, hanem azt, amit az Atya mond neki. János evangéliumában Jézus nyíltan beszél arról: „Én semmit nem teszek magamtól, hanem azt hirdetem, amire Atyám tanított.” (Jn 8,28) Jézus szavainak hatalma van, mert az Atyától valók. A tisztátalan lelkek fölött is adott neki hatalmat. Mivel a tisztátalan lelkek Isten ellen fordultak, ezért nem maradhattak Isten országában, menekülési helyüket a földön találták. Jézussal azonban elérkezett az Isten Országa a földön is, ezért a tisztátalan lelkeknek távozniuk kell. A mai evangéliumban látjuk, hogy Jézus nemcsak tanítja az embereket az Istennel való kapcsolatra, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a kapcsolat létrejöjjön. Senkit sem hagy elveszni. Azokat sem, akiket megszálltak a tisztátlan lelkek. Így Jézus szava parancsára távozott el a tisztátalan lélek a megszállott emberből. „Mindenki nagyon megdöbbent”, „mindenki nagyon csodálkozott Jézus tanításán.” És milyen hatással van ránk a mai evangélium? Hogyan érint minket? Egyáltalán hat még ránk? Milyen módon tapasztaljuk meg Jézus hatalmát életünkben? Kérjük Istentől a kegyelmet, hogy az evangélium szavai mindig újból átalakítsák életünket, és hogy sohasem szokjuk meg az evangéliumot meghallgatni. Mert csak így élhetjük hitelesen prófétai küldetésünket és kimondott szavainknak csak így lesz hatalma. „Krisztus nem csupán a Hierarchia által tölti be prófétai küldetését, hanem a világi hívek által is, akiket tanúnak állít, és ellát a hit érzékével és a szó kegyelmével: A tanítás, amely elvezet a hitre, minden igehirdető, sőt minden egyes hívő feladata lehet. Prófétai küldetésüket a világi hívők az evangelizáció révén is teljesítik, „tudniillik Krisztust hirdetik az élet tanúságával és a kimondott szóval” (vö. Katolikus Egyház Katekizmusa 904, 905).
Feladat a mai napra: Odafigyelek a szavaimra, vajon honnan származnak, mennyire egyeznek azzal, amit Jézus mondana?